Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Fejezetek egy Nógrád megyei falu (Terény) vallási néprajzából II.

katolikusok alkalomra szóló éneket és a templomban mindig van mise e napon, s a 70-es évekig gyertyás körmenet is volt. „Most csak a ministrancok mennek ki a templomajtóig és vissza." Anyaggyűjtésünk évének katolikus jellegzetessége volt a „Mária-év" (1987. Pünkösdjétől 1988 Nagyboldogasszony ünnepéig). Ennek megfelelően a Mária ünnepeket, azok vigiliáját szentségimádással ünnepelték. Terényben Gyertyaszentelő Boldogasszony alkalmával is sor került rá: „Egész éjjel virrasztottunk. Este öt órakor mentünk, reggel nyolcig virrasztottunk az Úrjézuska mellett. Jaj, de boldogok vótunk, Istenem! Jaj, annyit énekeltünk, imádkoztunk! Reggelre már tisztára berekedtünk, kifáradtunk. Nagyon-nagyon sok ima szállt az égbe." Az imádkozás hatását a népi vallásosság „szabályainak" megfelelően rögtön érzékelték is saját életükben: „Tálán ez Mária-év, azér is ilyen. Még ilyenre nem emlékszik ember. Senki, hogy hó ne lett vóna egész télen, se rossz idő. Ilyen időjárást, mint most adott a Szűzanya. Ennek valami jele van. Az biztos." Alourdes-i jelenések napjain (febr. 11., 14., 18., 19., 20., 21., 23., 24., 25., 27., 28.; márc. 1., 2., 3., 21., 25.; ápr. 7.; jún. 16.) évente 18 alkalommal végzik a katolikusok az idekapcsolódó ájtatosságot. öten-hatan jönnek össze magánházaknál. K. A-né ez alkalommal fehér abroszt terít az asztalra, gyertyát gyújt és a feldíszített (művirág, zöld gally, nemzetiszín szalag) Máriaszobrot az asztalra teszi. Ha ünnepre vagy misenapra esik a jelenés emléknapja, akkor a templomban végzik a lourdes-i ájtatosságot a hasonló című, újonnan is kiadott füzetből, mely litániát és kilencedet is tartalmaz erre az alkalomra. Elimádkozásra kerül a rózsafüzér is. Egyházmegyénként minden nap valamelyik templomban szentségimádás van. Terényben 1927-ig, míg a szomszédos Szanda római katolikus temploma meg nem épült, évente négyszer tartottak szentségimádást. 1927 óta évi két alkalommal, febr. 19-én és okt. 22-én, reggel nyolc órakor misével kezdődött, a pap kitette az oltáriszentséget az oltárra, mely az esti litániáig ott volt. Amióta a pap három falut lát el, az oltáriszentség csak addig van kitéve, míg a pap is jelen tud lenni. Elmenetelekor visszahelyezi a szentségtartóba, de nem csukja be annak ajtaját, hogy látható legyen a nép számára az oltáriszentség. Este a harangozó csukja be a szentségtartó ajtaját. A

II. világháború végéig szentségimádás napján óránként harangoztak, s ez jelezte a szentség előtt térdeplő két iskolás kisfiú és kislány számára, hogy társaik felváltják őket. Szent Balázs (febr. 3.) és Szent Gergely (márc. 12.) napján az iskolás gyerekek a házaknál énekeltek, a kapott ajándék a kántortanítóé volt. Amíg március 15. állami ünnep volt, az evangélikus szlovákság és a katolikus magyarság Terényben az istentisztelet, illetve a mise után együttes megemlékezést tartott az I. világháborús hősök szobránál. 1990 óta újra munkaszünet lett március 15-e, de misét, istentiszteletet az ünnepen már nem tartanak. Mivel ez nem egyházi ünnep, a katolikusoknál nem prédikációs mise volt és a harangozás is köznapi. Szent Józsefei (márc. 19.) valamikor jobban számontartották az imarendben, most már névnapján való tisztelete ritka, bár ismeretes „Szent József olvasója". Gyümölcsoltó Boldogasszony (márc. 25.) ünnepének jelentősége szintén elhalványult. A pap sok elfoglaltsága miatt nem tart Terényben misét, rákövetkező vasárnap emlékeznek meg róla. Temesvári Pelbártnál olvasható az a ferences-népies hagyomány, hogy aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóra való kívánsága. Palócok körében a 20. században is élt ez. Legtöbbször jámbor asszonyok közösen imádkoztak az ünnep vigiliáján, vagy az ünnep hajnalán. Terényben ennek nem akadtunk nyomára. Hamvazószerda a Nagyböjt kezdőnapja. Éjfélig tartott a farsangi bál, éjfélkor harangoztak, „akkor oszt szétszaladtunk a mulatságból". E napon a pap a misén elébejárulók homlokát a mulandóság jeleként meghamvazza. Terényben a paphiány miatt nem volt az elmúlt évek során mise, ezért vasárnap hamvaznak. A katolikus hívek szigorú böjttel emlékeznek meg hamvazószerdáról: „Vajat vajval. Zsírtalan. Enni lehet háromszor, de jóllakni csak egyszer. Délig semmit. Ha meg tudja az ember tartani. Aztán má' a vacsoránál egy kicsikét többet eszik. Régen még súrolták ki az edényt. Gyúródeszkát is mindent." Az evangélikusok hamvazószerdát, ahogy ők is nevezik „szárazszerdát" nem böjtölik: „Befejeződött a mulatság, de csak szóval kezdődött a böjt. Mi nem böjtölünk, mi nem tartjuk bűnnek az evést."

55 Egyes vegyes vallású családból származók katolikus hatásra tartanak böjtöt. 296