Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Limbacher Gábor: Máriácska káponkája I.

Imádkozási szokásai a hét rendjéhez igazodnak, vasárnap az ájtatosság fő ideje templomban és otthon egyaránt. Ilyenkor jut rendszeresen idő imakönyvet elővenni és olvasni: 52. „Ami idebenn van közelebb a lakószobában, abból imádkozok „Orgonavirágok" és „Szent vagy Uram". Aggyig úgy szokták mondani, hogy mindegyik a maga könyvébő imádkozzon, mer ha másik könyvébő imádkozik, akkor azé megy az imádság. (...) Meg hogyha fekve imádkozunk, akkor a halottaké imádkozunk meg a vízbe fulladtaké aszongya. De sokszor én is fekve imádkozok. Fáradt vagyok, lefekszek, azt akkor fekve imádkozok."(2) A ,József-fillérek"-en kívül évente két alkalommal fizet miseszolgáltatásért. A szülők halálának évfordulójára egybe teszik az engesztelő misemondatást, és ezt a még élő négy testvér kOzösen adja össze: 200 Ft, az énekes miséért és 100 Ft a két versnyi harangoztatásért. A szülőkön kívül „oszt hozzávesszük a hozzátartozót, mán ugye nagyszülőköt is." Férjéért halála évfordulóján szintén énekes misét mondat és két versnyit harangoztat. A továbbiakban a Mária-szoborral illetve a kápolnával kapcsolatos adakozásról, fogadalmakról és gondozásról lesz szó, a kis-kápolna szerepéről a helyi társadalomban, a környező kápolna- és szoborszemléletről, a „Máriácska" és a „káponka" esztétikumáról, végül összefoglaljuk témánkat. Jegyzetek 1. Ezúton köszönjük meg dr. Kapros Mártának, hogy figyelmünkbe ajánlotta témába vágü gyűjtési anyagát, amely a Palóc Múzeum néprajzi adattárában, textil gyűjteményében valamint fotó- és diatárában található. 2. Tüskés G. 1980.100-101. o. 3. KéthelyiJ. 1984.54.0. 4. Lásd: Varga Zs. 1973.3. o., Gulyás É. 1987.197. o. 5. Lásd: Vámos 1.1947. 237-238. o., Bartha E. 1980. 21-22. o. 6. Tüskés G. 1980. 98. o., Bartha E. 1980. 22., 24. o., Szilágyi 1.1980. és az e helyen közölt további irodalom. Jellemző, hogy Filep Antal a Néprajzi Lexikonbeli „kápolna" szócikk ismertetésekor nem hivatkozhatott tájékoztató irodalomra. 7. Dercsényi D. 1954. 89. o. 8. Limbacher G. 1988., 1989. 9. Tuskés G. 1980.100. о. 10. Lásd: Palóc Múzeum Néprajzi Gyűjtemény 79.14.1-3. tárgyi leírókartonokat 11. Révai Nagy Lexikona XI. kötet 222. o. 12 Püspöki Levéltár, Vác 4992/1891, 121/1910; Plébániai kimutatása 1932. évben 8. Letéti tőkék (iktatószám nélkül). 13. Püspöki Levéltár, Vác, a Térényi Plébánia iratai 2326/1890 számon. 14. Uott 70/1890 számon. 15. Püspöki Levéltár Vác, alapítványi iratok: 131/1891 15/b. Uott: 183 ül. 4992/1891 számon. 16. Valójában itt a később használatba jött „kasznyi" helyett még a nagyanya tulipános-ládájáról van szó, mely az adatközlő lakószobájában ma is használatos és amelyre először a szobrot helyezték a kápolna elkészültéig. 17. E gyűjtés dr. Kapros Márta 1979-es munkája nyomán PMNA: 976- 88. számon a Palóc Múzeum Néprajzi Adattárában található. 16. Kis Verona alapító a második világháború idején egyedülállóként átköltözött fiáékhoz. ahol az adatközlő unoka a mai napig is lakik Magával vitte a családi iratokat, kőzte az anyakönyvi kiírásokat, amelyek aztán már ott is maradtak. Az adatok pontossága ezek felhasználásából és nem az emlékezetből származik 19. A váci Püspöki Levéltár terényi iratai szerint valóban Petrás János volt akkoriban a harangozó, akit Csipkárik ragadványnevén hívott az adatközlőnk. Lásd pl. 2074/1880. üi. számon. 20. Az iskola „megégésé"-vel kapcsolatban jónéhány irat található a váci Püspöki Levéltárban, így No 866, 910, 2153, 2182,1861,1995,3033. 21. Álombeli és éber látomás megnyilvánulására lásd: Világirodalmi Lexikon „látomásirodalom" szócikkét 22. Vő. Limbacher G. 1991.15. о. 23. Ld. uő., uott 16. o., uó. 1989. 383. o. 24. Ld. Diószegi V „álom" szócikkét a Néprajzi Lexikonban. 281