Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)
Néprajz - Limbacher Gábor: Máriácska káponkája I.
negyvenes évek végén Hozsanna imakönyvet vásárolt helyben a templomban. Majd egy újabb kiadású „Szent vagy Uram" azaz Hozsanna imakönyvet vett a paptól a hetvenes években. A borítót házilag készített műanyagborítás fedi, alatta Szent Rita képe. Az ötödik imakönyv a Legújabb mennyei orgonavirágok és imádságos könyv, 1929-ből, férje bérmálkozási ajándékaként. Míg a Hozsanna imakönyvet templomban és alkalmasint otthon használja, az „Orgonavirágok"-at nagyünnepeken házi ájtatossághoz, „mert ebbe jobban vannak imádságok ünnepekre, mint a Hozsanna imakönyvben. Ezekbe nincs kiírva, hogy nohát Nagyboldogaszszonyra, Szentistvánra. Ezekbe [Hozsanna] nincs kiírva. De ebbe ki van minden szenthő az imádság." Misekor az ötvenes évektől használják a „Szent vagy Uram" imakönyvet. Az eddigi imakönyvek „közel", a konyhaszekrény fiókjában vannak. 1982-ben „Tfera nenus" színes, képes Bibliát vásárolt ötszáz forintért, de hónapnál is ritkábban használja, így helye „távol", az „elsőház"-ban van. Ugyanott a „kasznyiban" található a két engesztelési könyv is, amelyet néhány éve a minden hónap 13-án templomban tartott engesztelési szentórán használ. A további irodalmat leginkább a paptól, a szandai vagy a terényi harangozótól vásárolta: Berecz Sándor: Zarándokok könyve, 1986.; új Keresztút füzetke (Ecclésia); a Bánk József összeállította Szentségimádás könyv, 1980.; és Engeszteljük az Urat. Templomi és családi szentóra a családi életben elkövetett vétkek engesztelésére. Ezeket szentségimádási napokon a templomban használja. Betegek keresztútja с füzetkét testvére hozta a jászberényi búcsúból, nagyon ritkán és nem betegséghez igazítva használja. Istennek tetsző életek с színes, új füzetek három kötetben a szentek életéről, „ángyija", az öccse felesége hozta a télen. Kettőt olvasott közülük; A torinói lepel és a mai tudomány, Bécs 1987. Negyven forintért vette e füzetet egy falubeli vallásos embertől. Beleolvasott; Lourdesi Ájtatosság (Berecz S. 1981.) с kiadványt a jelenés évi emléknapjain használja, „hol-hogy". Ugyanez megvan negyvenes évekbeli ferences kiadásban is, amit akkoriban vett a faluban járó missziós papoktól. Ugyanígy vásárolt még több füzetkét, amelyek mára csaknem kiszorultak a használatból: Szent kilenced Jézus Szentséges Szívének tiszteletére (én.), Lelki keresztes hadjárat a Szentföld érdekében vagyis a Szent Kereszt Hadseregének ismertető és szabálykönyve, 1941. Szentségkitétel (kis füzetke, én.), Páduai Szent Antal, Magyar Barát sorozat (én), A kármelhegyi Boldogasszony skapuláréjának társulatáról, füzetke. Fiatalasszonyként beállt a társulatba, s akkor vette a paptól. Vasárnaponként végezte mintegy harminc éven át, aztán kiszorult a gyakorlatból. A szentmise állandó részei, Bp. 1971., nem használatos. Végül a Győri Szűzanya kegyképének történetéről szóló füzetke egy buszos búcsújárás emlékét őrzi. „Tfera nenus" imakönyvi bejegyzései a családtagok alapvető életfordulóinak - születés, házasságkötés, halál - időpontjait tartalmazzák. A 14-16. jelű látomásszövegeken kívül két eltérő tartalmú feljegyzést találtunk, melyeknek éppen e kontextus jelzi különös jelentőségét. Az egyik: 47. „1974. év letörték a Bernadettnek a kezét a lurdi barlangban december 28-án." E 33. szövegből ismert történetnek a családbeli alapadatok melletti imakönyvi rögzítése pregnánsan mutatja „Tfera nenus" szakrális tárgy illetve szoborszemléletét és egyben vallásosságának karakterét. Egyértelmű ugyanis, hogy nem egy gipsz nyúlvány letörését rögzítette írásban, hanem Szent Bernadett helyi megcsonkulását, gyalázatos bántalmazását jegyezte a nagy sorsfordulók közé. Ugyanazon szemlélet megnyilvánulását találtuk itt meg, mint pl. a lourdesi Máriával kapcsolatos 34. számú szövegben. A szent és a szobor dialektikus egységének, misztikus közösségének népi fölfogása tükröződik itt. A másik feljegyzés a férj, Töth János elhunytát jelző beírást követi, és a kápolna körüli meredek „part" feltöltésének, a kápolnakert bővítésének sikeres megvalósítását örökítette meg: 278