Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Limbacher Gábor: Máriácska káponkája I.

A táblázat szerint adatközlőink álombeli vagy éber jelenést többnyire negyven éves kortól észleltek, de a gyermekkori látomások aránya is jelentős. Aligha véletlen, hogy utóbbiak éber látomások, melyek fokozottabb hatásuk révén inkább megőrződtek a döntően hatvan év fölötti adatközlőink emlékezetében. Ez azt valószínűsíti, hogy - elsősorban az álomlátások esetében táblázatunk nem annyira a látomásos élmény életkori megoszlását mutatja, hanem nagyrészt az emlékezet hatókörét, és azt, hogy az éber látomásokat jobban számon tartják, mint az álombélieket. Funkciójuk szerint vizsgálva a szövegeket megállapíthatjuk, hogy csak kisebb részben szolgálnak előjelként. Valamilyen bajt jelzett előre a 14., 17., 22., 23., 28. valamint a 35. történet, míg a 24. és részben a 26. látomás gyógyulást, örömöt adott hírül. A 29. és a 36. leírásunk információt jelentett előre. A többi szöveg a hit, a vallás megerősítéseként értelmezhető, köztük a 13., 25., 26., 37. és 41. elsősorban a vallási szocializációt segítette elő. A történetek tartalmát elemezve több szempontból is jellemző megoszlást kapunk. A látomások felénél Szűz Mária jelenik meg - a 25-ben Jézussal közösen - részben hagyományos ikonográfiája szerint, de szempontunkból nagy jelentőségű, hogy hat esetben a kápolnabeli Mária-szobor elevenedik meg ((19.), 22., 23., 26., 27., 29.). Viszonylag gyakori látomás a búcsúsok égi vonulása (30., 37., 38., 39., 41.) és a nem személyekhez kötődő úgynevezett „nonhumán" érzékelés (14.-16., 33., 42.). Jézus négy esetben jelenik meg önállóan, egyszer pedig angyalok tűntek fel az égen (13.). A jelenések transzcendens vonatkozásait az érzékelés típusai szerint rendszerezve a következő megoszlást kapjuk. Az érzékelés módja 3. táblázal : akusztikus verbális zenei elemi szöve24. 1&_ gek 26. 30. száma 27. 21 29. 37. 32. 38. 34. 39. 36. 41. optikai vizuális egyéb szenzoros szcénik US elemi taktilis 13. iL IL 2 12. 2£L Ц 3 2L 26. Ж ZL 29. 23. 30. 24. 25. iL 27. 34. Ж 35. 36. 32. 37. 38. 35. 39. áSL 41. 26. 35. Megjegyzés: Az aláhúzás azt jelenti, hogy a szöveg egyedül az adott oszlopba tartozik. A karikázás a kápolnabeli szobor szövegeit mutatja. A jelenések érzékelési módja a táblázatból láthatóan az egyszerű hang-hallástól a komplex beszéd-mozgásos képi-tapintási érzetekig terjed. A leggyakoribb az egyszerű ikonikus látvány valamint az akusztikus megnyilvánulás kombinációja a szcénikus képi érzékeléssel. A kápolnabeli szobor alakjában történő Mária-látomás felerészben ikonikus optikai élmény, felerészt pedig összetett érzékelés eredménye. Az utóbbi csoport az egész anyagon belül a legmagasabb szintű réteghez tartozik az érzet komplexitása terén. 270