Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)
Néprajz - Zólyomi József: A szendehelyi németek születési, házassági, halotti adatai 1754–1900
éveitől kötötték a házasságokat szombat-vasárnap, illetve az 1960-as évektől csak szombati napokon. Egy településen belül a rokonházasságok, a legény-özvegyasszony, hajadon-özvegyember nagy korkülönbségű magas házasságok száma, minden zárt közösségben kialakulhat. Az általunk vizsgált településen kívül, ennek ilyen gyakori előfordulásával az irodalomban még nem találkoztunk, melynek oka inkább a feltárás hiányából adódhat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ősházból hozott kultúrából semmit sem őriztek meg a megyénkbe települt németek. A későbbi kutatások, a tárgyi és szellemi kultúra további vizsgálata számos olyan emléket, szellemi örökséget hozhat majd felszínre, amelyeket nem itt fedeztek fel, nem itt tanultak meg, hanem a 18. század elején történt betelepítéskor már magukkal hoztak. Ezek közé sorolhatjuk többek között sajátos örökösödési szokásukat, lakásberendezési tárgyaik, viseletük néhány darabját. Berkenye és Szendehely tárgyi kultúrájában is tudunk majd eltéréseket kimutatni. Ma már biztosan tudjuk, hogy a két német falu közül Szendehelyen alakult ki, a múlt század második felében a szegényebbek hozományához tartozó „sváb festett bútor". Az egyezések és eltérések gazdagságát fogjuk majd megismerni a kutatások befejezése és feldolgozása után. Jegyzetek 1. Hutterer Miklós, 1973. A magyarországi német népcsoport In.: Népi kultúra - népi társadalom. Budapest 2. Zólyomi József, 1988. Adatok a Nógrád megyei német telepítésű falvak (Berkenye, Szendehely, Katalin puszta) történetéhez 1848- ig. Megjelenés alatt 3. Zólyomi József, 1989. Szendehely társadalma a XIX. század közepétől a II. világháborúig. In.: Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. 4. Zólyomi József, 1990. Egy Nógrád megyei német település (Berkenye) az anyakönyvek tükrében. In.: Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. 5. A törvénytelen gyermekek száma a 20. század első felében sem volt kevés. 1901-1945 között 74 nőnek 99 fő törvénytelen gyermeke született Ezek közül 52 német, 13 cigány, 9 magyar nő volt Egy gyermeket szült: 58, kettőt: 10, hármat: 4, négyet és ötöt l-l fő. A 74 nőből csupán kettő volt özvegyasszony, a többi leány. 6. A 20. század első felében a megszületett gyermekeknek az alábbi neveket adták. A név után viselőjük számát tüntettük fel. János: 184 József: 166 Jakab: 127 Mihály: 75 György: 59 Ferenc: 38 Antal: 37 Mátyás: 35 István: 28 András: 24 Miklós: 19 Pál: 8 Bernát: 7 Márton: 6 Gyula: 4 Sándor: 3 Tibor: 3 László: 3 Rudolf: 3 Etel: 3 Ádám: 2 Ignác: 2 Ernő: 3 Lajos: 1 Péter: 1 Géza: 1 Rezső: 1 Béla: 1 Jenő: 1 Vencel: 1 Kálmán: 1 Bálint: 1 Sebestyén: 1 Dávid: 1 Andor: 1 Zsigmond: 1 Mária: 209 Erzsébet: 163 Magdolna: 139 Anna: 127 Borbála: 41 Rozália: 19 Teréz: 17 Marianna: 15 Kunigunda: 13 Katalin: 13 Margit: 9 Ilona: 9 Julianna: 6 Veronika: 3 Jolán: 3 Aranka: 3 Irma: 1 Gizella: 1 Matild: 1 Klára: 1 Ibolya: 1 Vilma: 1 A férfi keresztneveknél az első négy sorrendjében nem tőrtént változás a 18. század második fele óta. A János mindvégig megőrizte első helyét, majd ezt a József, Jakab, Mihály követte. A női keresztneveknél a Mária volt továbbra is a legkedveltebb, de sok újszülöttet kereszteltek Erzsébet, Magdolna és Anna névre. A keresztnevek választéka a 20. század első felében sem volt gazdag. A férfiaknál 35, a nőknél 22 keresztnevet használtak fel. Az egyes keresztnevek nagyobb terheltsége itt is megfigyelhető. Az újszülöttek 64,78%-át János, József, Jakab, Mihály, illetve 80,25%-át Mária, Erzsébet, Magdolna, Anna névre keresztelték. 7. A házasságkötések havonkénti megoszlása, 1901-1980 között az alábbi volt: Ev 1901-1950 1951-1980 Hónap száma január 43 8 február 61 16 március 8 13 április 30 40 május 89 70 június 31 25 július 15 16 augusztus 24 24 204