Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Zólyomi József: A szendehelyi németek születési, házassági, halotti adatai 1754–1900

Az általunk vizsgált család egyik tagja Menich Ádám 1752. november 2-án kötött házassá­got Schmuk Anna Máriával Berkényen. Az ekkor 26 éves férj, a 24 éves feleségével elsők kö­zött települt át Szendehelyre, hogy ott félházhelyes jobbágytelket vásároljon. Az első gyermek­ük, Borbála, 1754. április 19-én, már Szendehelyen született. Az első gyermeket még öt követte: Anna Mária (1756. május 28.), Anna Mária (1759. április 2.), József (1761. június 20.), Erzsébet (1764. március 18.), anna Margit (1766. június 30.). Az utolsóként született le­ány tíz hónap múlva meghalt. Mind az öt gyermek megélte a felnőttkort, a leányok férjhez mentek, az egyetlen fiú is megnősült. Az öt gyermek leszármazottaiból az alábbi számú családokat lehetett összeállítani a 19. szá­zad végéig: Borbála - 9, Anna Mária - 11, Anna Mária - 15, József- ? 21 férfi, 18 leány, Er­zsébet - 28. Az így kapott 102 család adatai alapján igyekszünk megrajzolni a szülő-kereszt­szülő rokoni kapcsolatát. A 18. század közepén, a berkenyéről Szendehelyre áttelepült német családoknak, így Me­nich Ádámnak sem, még nem volt kiterjedt rokonsági kapcsolatuk. Mivel Berkenyén maradt testvére, János György, ekkor még nem is volt nős, ezért gyermekeihez ismerősei, barátai közül hívott keresztszülőket. A hat gyermeket három keresztszülő tartotta keresztvíz alá, akikkel ro­koni kapcsolatuk nem volt. A törzsökös német családok rokonsági hálózata az 1780-as évek közepére - Berkenyén az 1760-as évek végére - már kezdett kiépülni. Ettől kezdve a vizsgált 102 család közül 76-ban a keresztszülők az unokatestvérek közül kerültek ki. A keresztszülők itt is azonos korúak voltak a szülőkkel. A visszahívást a német családok között kötelezőnek tartották. Ez utóbbi tényt 84 esetben regisztrálhattuk a családlapok alapján. A keresztszülőnek meghívott tanító, idegenből a faluban letelepedett erdőkerülő, kocsmáros, stb. nem hívta vissza az általa keresztelt gyer­mekek szüleit. Általában az első gyermekhez hívott keresztszülő tartotta keresztvíz alá a család később született gyermekeit is. Ez tűnik ki az általunk vizsgált 102 család adatlapjainak feldolgozásából is. A kettőt vagy ennél több gyermeket szülő családnál 62 esetben egy, 27 esetben 2,6 esetben 3,4 esetben 4 keresztszülőt jegyeztek be az anyakönyvbe. II. Házasság Fentebb már említettük, hogy az anyakönyveket - így a házassági anyakönyveket is - 1787 no­vemberéig Verőcén, ezt követően Szendehelyen vezették. A bejegyzett esküvők száma az aláb­bi volt: 1754-1800:184 1801-1850: 323 1851-1900:342 A házassági adatok feldolgozásánál, részeredmények bemutatásánál ugyanazt a sorrendet követjük, ahogy azt a berkenyéi dolgozatunkban tettük. Először a házasok korával foglalko­zunk, részletezve az első házasok, a nőtlen-özvegy, hajadon-özvegy és az özvegyek korát. Ezt követően a házasságkötés hónapját, napját, majd a rokonházasságok számát, rokonsági foko­zatát közöljük. Végül arról szólunk, hogy Szendehelyre mely településekről hoztak férjet, illet­ve feleséget, a vizsgált másfél évszázad alatt. /. A házasok kora 1754-1800 A verőcei plébánián, 1754-1787 között, 111 szendehelyi házaspár esküvőjének időpontját je­gyezték be a házassági anyakönyvbe. Az esküvő napjának kitűzésére jelentkezőknél, az anya­177

Next

/
Oldalképek
Tartalom