Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Zólyomi József: A szendehelyi németek születési, házassági, halotti adatai 1754–1900

A születések közötti idő Ev Hónap Nap 1. Anna, 1819. november 28. 2. Anna, 1821. február 21. 1 2 23 3. Anna Mária, 1823. március 13. 2 20 4. Jakab, 1824. november 23. 1 8 10 5. Jakab, 1825. november 22. 11 30 6. József, 1826. november 10. 11 18 7. Katalin, 1828. április 10. 1 5 8. József, 1829. május 24. 1 1 14 9. Katalin, 1830. november 11. 1 5 18 10. György, 1833. április 16. 2 5 5 11. Jakab, 1836. április 30. 3 14 7. Törvénytelen gyermekek Az anyakönyvi bejegyzések szerint 1754-1800 között négy nő szült egy-egy törvénytelen gyermeket. A második időszakban (1801-1850) tizennyolc törvénytelen gyermek születését jegyezték be az anyakönyvbe. A nők foglalkozásánál napszámos és szolga megjegyzést olvashatjuk. Ezek közül két törvénytelen gyermeknek egy cigányleány volt az anyjuk. A múlt század második felében, vagyis a harmadik időszakban (1851-1900) jelentősen megnőtt a törvénytelen gyermekeket szülő nők száma. Az anyakönyvből kilencvenkilenc nőről tudunk, akik törvénytelen gyermekeknek adtak életet. Ebből 79 leány, 20 pedig özvegyasszony. Azt is kiolvashatjuk, hogy ezek közül 58 német, 35 magyar, 6 cigány nő volt, akik összesen 167 gyermeket szültek. Egy gyermeket szült 64, kettőt 20, hármat 5, négyet 4, ötös 4, hatot 2 nő. Berkenyén csupán egyharmada (33 fő) volt a házasságon kívüli szülő nők száma. Az anyakönyvek alapján azt is tudjuk, hogy mindkét településen többnyire azok a leányok és özvegyasszonyok estek teherbe, akik szolgálónak, napszámosnak, cselédnek szegődtek szomszédos falvakba, vagy távolabbi településekre (Szendehelyről Berkenyére és fordítva, Verőcére, Vácra, Budapestre stb.). Vázlatos történeti áttekintésünkben már szóltunk arról, hogy a berkenyeiek ritkán vállaltak munkát a falu határán kívül. A szegényebb családok férfi és nő tagjai a helybeli gazdáknál, az uradalmi erdőn vállaltak napszámos munkát. A népesebb Szendehelyen viszont a férfiak és a nők közül is egyre többen eljártak dolgozni a falu határán kívül. A szolgálónak, napszámosnak, cselédnek idegenbe elszegődött lányok, özvegyasszonyok, maguk és családjuk érdekében olykor kénytelenek voltak engedményeket tenni. A gazdától kapott szép kendő, kötény, a megállapodáson felüli munkabér, a kíméletesebb munkarend, a táplálósabb étel biztosítása kötelezettséget jelentett az alkalmazásban lévő leánynak, özvegyasszonynak. Olykor érzelmi kötődések is kialakultak az egy gazdánál lévő szolgáló leány és a szolga legény között. Több esetről tudunk, amikor a házasságot ígérő udvarló a gyermek, vagy gyermekek születése után csak 4-5 évvel később vezette oltárhoz választottját. A falu közössége a törvénytelen gyermeket szülő nőt nem ítélte el, férjhezmenési esélyei nem romlottak.

5 8. Keresztnévadás szokása Az újszülött gyermeket 1-2 napon belül igyekeztek megkeresztelni. A 19. század közepéig, halva született gyermek bejegyzéséről nem tudunk. A korábbi évtizedekben viszont gyakran jelezték a születési anyakönyvben, hogy a keresztelést a bába végezte. A berkenyéi dolgozatunkban tett megállapftás talán itt is érvényes, vagyis a bába által keresztelt gyermekek többsége halva születhetett. 170