Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Zólyomi József: A szendehelyi németek születési, házassági, halotti adatai 1754–1900

pároknak a száma - különösen a 19. század második felében - akiknek lakodalmuk nem Szendehelyen volt. Szendehely dianamikus fejlődését tükrözi alábbi táblázatunk is, amely a faluban kötött házasságok, valamint az ezekben a családokban született gyermekek számát rögzíti. Az adatok összetevéséből az egy családra jutó gyermekek számának átlagát is kiszámíthatjuk. Év Házasságkötések szama Ebből hány házaspárnak nem született gyermeke Szendehelyen Hány házaspárnak született gyermeke Gyermekek száma Egy családra jutó gyermekek számának átlaga 1754-1800 184 43 141 723 5,1 1801-1850 323 96 227 1190 5,2 1851-1900 342 95 247 1394 5,6 Berkenyén a három időszakban, ha nem is jelentősen, de mindig alacsonyabb volt (5, 4, 8, 5,5) az egy családra jutó gyermekek számának átlaga. A Berkenyéről készült dolgozatunkban részletesen elemeztük azokat az okokat, amelyek az egyes családokba született gyermekek számát korlátozták. Olyan házaspárokról is tudunk számuk nem is volt kevés - akiknek nem született gyermekük. Már fentebb is utaltunk arra, hogy a házaspárok egyikének korai halála, tartós betegsége, a gyermekáldást korlátozta. De a nagy korkülönbséggel kötött házasságok (legény-özvegyasszony, hajadon-özvegyember) sem kedveztek a sokgyermekes családok kialakulásának. Az idős özvegyek házasságából pedig gyyermek nem születhetett. A vizsgált német települések zártságából adódó gyakori rokonházasságokban sem születhetett sok gyermek. A felsorolt tényekkel indokolhatjuk, hogy a közel másfél évszázad alatt, olyan sok az egykét-három stb. gyermekkel rendelkező családok száma. Ez még kiegészülhet az adatok felhasználhatóságának pontatlanságával, hiszen mint említettük csonka családok is bekerültek statisztikai táblázatunkba, ahol a megözvegyült feleséget ritkábban az özvegy férjet ismételt házasságkötés után, nem sikerült hiteltérdemlően azonosítani. Például, ha a nő háromszor ment férjhez, akkor az statisztikánkban háromszor is szerepelhet az 1-2-3, vagy több gyermekes családok között. Felhívjuk a figyelmet itt is, hogy a 8-10, vagy ennél több gyermekes családokban, a gyermekeket nem egy anya szülte. Előfordult, hogy a családban összeírt öt gyermek is két anyától származott. 5. Vagyoni állapot és a gyermekek száma A berkenyéi feldolgozásunkban már utaltunk azokra a kutatási eredményekre,amelyeket több kutató is megfogalmazoitt az anyakönyvekből kapott adatok alapján. Ennek lényege az, hogy a 18. században a telkes gazdáknak és a zselléreknek is sok gyermekük született, hogy a több munkaerő és család megélhetési gondjait csökkentse, a termeléshez szükséges munkaerőt biztosítsa. A 19. század közepétől azt tapasztalták, hogy a gazdáknál egyre kevesebb gyermek született, mert attól tartottak, hogy az összefüggő, eddig egy kézben lévő birtok a sok gyermek között felaprózódik, a gazdaság üzemképtelenné válik. A magyar és a szlovák falvakban az öröklési rendnek valóban ez a gyakorlata alakult ki, a föld annyi részre osztódott, ahány gyermek volt a családban. Az osztozkodás után jutott 1-2 hold szántóföld a család megélhetését nem biztosíthatta. A németeknél a telek és a hozzátartozó termőföld felosztására, az első világháborúig, illetve 1945-ig nem került sor. A gazdaságot többnyire a legidősebb fiú örökölte, aki testvéreit a jussból kifizette. A sajátos örökösödési szokás, a falu eltérő gazdasági-társadalmi rendje mi167