Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Régészet - Hellebrandt Magdolna: Nógrád megye kelta-kori leletei

. A területen csontvázas vagy szórthamvas temetkezés volt. A leletanyagban minden kerámia korongolt. A 11. kép 1. jellegzetes omphalosos kelta edény kerek átmetszetű füllel (HUNYADY 1944. 51-52.). A 11. kép 3. tál emlékeztet Hunyady 5. táltípusára, de nem omphalosos (HUNYADY, 1944.14. kép 5.). A 11. kép 4. tál Hunyady 8. típusához áll közel (HUNYADY 1944. 14. kép 8.), de sokkal alacsonyabb. A 11. kép 6. fazék a fésűs-grafitos edényekhez hasonlít, de seprűzés nélküli (HUNYADY 1944. 15. kép 7). A bronz karperec a csővári analógiája (HELLEBRANDT, Corpus III. tábla 5.). A lelet LT С korú. Csécse-Bélahalom (Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény) Héjj Csaba (HÉJJ 1976.249.) említette, hogy a múzeumba került innen felszíni leletként egy grafitos edénytöredék. Ltsz.: 53.49.1. Az anyag későkelta. Egyházasdengeleg. A leletet a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték. 1969-ben edényben elrejtett kelta éremlelet került elő. 63 darabot sikerült belőle összegyűjteni, és az edénytöredékeket. (MNM Adattár XDC. 247/1969. B. SEY KATALIN jelentése.) Az érmek tetradrachmák, úgynevezett Audoleon utánzatok (HÉJJ 1976, 250.: Régészeti Füzetek I. 1970. XXIII. 6.; B. SEY KATALIN 1972.29-43.). Héhalom. A községben a tanári kar ásatott a falu fölött emelkedő Templomdombon, annak D-K-i részén. Előkerült egy körülbelül 40-50 cm vastag és 3 méter hosszú falmaradvány, melyet 160 cm mélységben ástak ki. A gödör legmélyebb pontján, a főfaltól 20 cm-re kelta tál darabjaira bukkantak, a kitermelt földben bronzkori cserepek is voltak. Az adatokat az iskola igazgatója Molnár Béla és Szigeti János tanár mondta el a helyszíni szemlét végző Horváth Attila régésznek 1958. november 29-én (MNM Adattár 208.H.III.). A leletek hollétét nem említette. Ipolyszög. (Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény) Dárdahegy. (11. kép 7) Ltsz.: 55.65.1. Vas. Nyele hosszú, éle kissé hiányos. H: 19,8 cm. Földessy Józsefné ajándéka, 1955. Hosszú hüvelye és viszonylag keskeny levele (HUNYADY 1942. L. 10.) a LT С időszakra keltezi. Jobbágyi (Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény) A Termelőszövetkezet területén, a silógödrök felé a kukoricásban kerültek elő cserepek 1965-ben. A leletek közül a legjellegzetesebbeket mutatom be: Cserép. (11. kép 8) Ltsz.: 71.42.7. Kívül sötétebb szürke, grafitszemcsés, törésfelülete barnásszürke, korongolt oldaltöredék. H: 6,3 cm. Edény oldaltöredéke. Ltsz.: 71.42.8. Világossárga, néhol barnás, jól iszapolt, korongolt. Felülete hiányos. H: 3,5 cm. I. silógödörben előkerült leletek: Peremtöredék. (11. kép 9) Ltsz.: 71.43.62. Világosbarna, korongolt. Nagyon vastag falú, duzzadt pereme kifelé hajlik. H: 6,2 cm. Peremtöredék. (11. kép 11) Ltsz.: 71.43.63. Kívül szürke, belül barnásszürke, korongolt. Pereme megduzzad, és kihajlik, vállán árkolás látható. Két darabból ragasztott. H: 5,7 cm. Peremtöredék. (11. kép 10) Ltsz.: 71.43.64. Szürke, korongolt. Pereme duzzadt, kihajlik. H: 4.7 cm. Peremtöredék. (11. kép 12.) Ltsz.: 71.43.65. Szürke, kissé grafitszemcsés, törésfelülete barna. Korongolt, pereme duzzadt, kihajlik. Nyaka rövid, az edény hasas. H: 4,3 cm. Cserép. Ltsz.: 71.43.66. Kívül fekete, grafitszemcsés, törésfelülete barna. Korongolt. H: 3.8 cm. Cserép. (12. kép 1) Ltsz.: 71.43.68. Kívül fényes fekete, törésfelülete barnásvörös. Korongolt, az oldaltöredéken egy plasztikus borda van. H: 4,2 cm. Cserép. (12. kép 4) Ltsz.: 71.43.69. Felülete sötétszürke, törésfelülete barnásvörös, vastagfalú, korongolt. Felületén erős mélyedések látszanak. H: 5,2 cm. Cserép, (12. kép 3) Ltsz.: 71.43.71. Világosbarna, felülete simított, grafitszemcsés; Korongolt, nyakán három vízszintes vonal alatt fésűs díszítést figyelhetünk meg. H: 3,7 cm. Cserép. (12. kép 2) Ltsz.: 71.43.76. Barna színű, korongolt. Felülete ritkán seprűs, oldalfala alig hajlik. H: 5,8 cm. 138