Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Történelem - Tyekvicska Árpád: Helynevek, pecsétek, címerek

mert motívuma, kétség kívül több mondanivalót közvetített a századelő historizáló embere szá­mára, mint a koronából kinövő sasmadár (nem is szólva a „szőlőfürtöt lopó" seregélyről). Bonyolítja az egyértelmű meghatározást az is, hogy a század első negyedében emelt köz­épületeinken egymástól és a hivatalos változattól egyaránt eltérő címerfaragványok vannak. A pajzsforma egy esetben - az 1912-ben emelt pénzügyi palotán - a hivatalosra emlékeztet, míg a többi a monográfia változatát formázza. A balassagyarmati Helytörténeti Gyűjtemény őrzi a Haraszthy-féle címerrajz egy utólag és vélhetően rostirónnal kiszínezett darabját, amely Szeghő Lajos építész hagyatékában maradt hátra. Ezen a pajzstalp fehér pólyával vágott zöld mező, míg az ezen álló fehér torony kék me­zőben áll. A három pántos sisak fehér, a rajta lévő ékkő barna, vagy okker, a sisakkorona, az abroncs középső ékköve piros, a két szélső zöld, míg a középső lombkoronáé szintén piros. A madár - akárcsak az 1908-as ipartestületi zászlón - barna; a foszladék jobbról kék és arany, balról piros-ezüst. A kiszfnezés időpontjáról és a színező személyéről nincs információnk. A városi cím elnyerése után hamarosan elkészítették Balassagyarmat új bélyegzőit. Egyet „BALASSAGYARMAT R. TAN. VAROS PECSÉTJE 1923", míg egy másikat „BALASSA­GYARMAT R. TAN. VÁROS POLGÁRMESTERE 1923" felirattal. Emellett természetesen még több segédbélyegző is készült (pl. a pénztári-, gazdasági hivatalé). Tán nem meglepő, hogy az új pecsétek címerképe is jelentősen különbözik az 1907-ben megrajzoltétól. A pajzsforma és a takaró változatlansága mellett, a pólyával vágott pajzstalp helyett, a pajzs alján kis halmon, piros mezőben, egy középen tornyot tartó, ajtós, ablak nélküli vár áll. A pajzson szembeforduló pántos sisak, amelynek koronájából egy jobbra néző, széttárt szárnyú madár nő ki. Ugyanez a kép szerepel azon a pecsétnyomón is, amelynek viaszle­nyomata a város 1927-es jegyzőkönyvében található (körirata megegyezik az előzőével). (8. ábra.) Nógrádi Horváth Sándor polgármester csak 1928-ban fordult az Országos TÖrzskönyvbi­zottsághoz, hogy az új bélyegzőket hitelesítesse. Összehasonlítás után a Bizottság megállapítot­ta, hogy a bélyegzőket nem az 1902-es körrendeletben megállapított úton szerezték be és cí­merképük jelentékenyen eltér a község számára 1907-ben megállapított, hivatalos rajztól. A belügy felkérésére az Országos Levéltár is állást foglalt az ügyben: „minthogy a község részére megállapított címer használata a községből alakult várost is kétségtelenül megilleti, azt azonban újabb adatok hiányában megváltoztatni nem lehet, felhívom polgármester urat, hogy a szükséges címerrajz elkészíttetése végett Felsenfeld Ignác Vésnökkel (Budapest VI., Andrássi út 1.) lépjen közvetlen érintkezésbe, aki azt a város részére a 100795/1907. B.M. számú rendelettel megállapí­tott, s az Országos Levéltárban őrzött címerrajz alapján az Országos Levéltár ellenőrzése mellett elfogja készíteni A köriratot a rt várossá alakulás évével kiegészítve, Nógrád vármegye Balassagyarmat r.t. vá­ros +1923+ szövegben állapítom meg. " A belügyminisztérium ezután felszólította a polgármestert, hogy az elkészült címer-, illetve pecsétrajzokat terjessze a képviselőtestület elé, majd az elfogadó határozatot a rajzokkal együtt terjessze vissza megállapítás végett. Az elfogadás a képviselőtestület 1928. november 7-i ülésén történt meg, 206. kgy. szám alatt. A belügy ezután 65253/1928 BM számon megállapította Ba­lassagyarmat r.t. város hivatalos címerét és pecsétjét és a Törzskönyvbizottság felé intézkedett azok elkészíttetéséről. A Bizottság 1929. február 8-án jelentelte, hogy a rendelt bélyegzőket a városnak megküldte és erről a vármegye alispánját értesítette. (9. ábra.) Az új bélyegzők csak rövid ideig voltak forgalomban, mert az 1929. évi XXX. te. életbelé­pésével a városi szervezet a „megyei város" elnevezést vette föl. Ezt a képviselőtestület az 1929. július 3-i ülésén vette tudomásul, ezután történhetett intézkedés az ismételt bélyegzőváltásra. Meglepő módon a polgármester kétféle pecsétnyomót is készíttetett. Az egyik a hivatalos (ennek első, általunk ismert előfordulása 1929. november 4.), míg a másik az elutasított, várat ábrázoló címert használta. Köriratuk egyaránt „BALASSAGYARMAT MEGYEI VÁROS PE­CSÉTJE +1923+". Nem tudhatjuk, hogy miért ragaszkodott a város ilyen csökönyösen a sza­bálytalan címerképhez. 36 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom