Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)
Történelem - Tyekvicska Árpád: Helynevek, pecsétek, címerek
mert motívuma, kétség kívül több mondanivalót közvetített a századelő historizáló embere számára, mint a koronából kinövő sasmadár (nem is szólva a „szőlőfürtöt lopó" seregélyről). Bonyolítja az egyértelmű meghatározást az is, hogy a század első negyedében emelt középületeinken egymástól és a hivatalos változattól egyaránt eltérő címerfaragványok vannak. A pajzsforma egy esetben - az 1912-ben emelt pénzügyi palotán - a hivatalosra emlékeztet, míg a többi a monográfia változatát formázza. A balassagyarmati Helytörténeti Gyűjtemény őrzi a Haraszthy-féle címerrajz egy utólag és vélhetően rostirónnal kiszínezett darabját, amely Szeghő Lajos építész hagyatékában maradt hátra. Ezen a pajzstalp fehér pólyával vágott zöld mező, míg az ezen álló fehér torony kék mezőben áll. A három pántos sisak fehér, a rajta lévő ékkő barna, vagy okker, a sisakkorona, az abroncs középső ékköve piros, a két szélső zöld, míg a középső lombkoronáé szintén piros. A madár - akárcsak az 1908-as ipartestületi zászlón - barna; a foszladék jobbról kék és arany, balról piros-ezüst. A kiszfnezés időpontjáról és a színező személyéről nincs információnk. A városi cím elnyerése után hamarosan elkészítették Balassagyarmat új bélyegzőit. Egyet „BALASSAGYARMAT R. TAN. VAROS PECSÉTJE 1923", míg egy másikat „BALASSAGYARMAT R. TAN. VÁROS POLGÁRMESTERE 1923" felirattal. Emellett természetesen még több segédbélyegző is készült (pl. a pénztári-, gazdasági hivatalé). Tán nem meglepő, hogy az új pecsétek címerképe is jelentősen különbözik az 1907-ben megrajzoltétól. A pajzsforma és a takaró változatlansága mellett, a pólyával vágott pajzstalp helyett, a pajzs alján kis halmon, piros mezőben, egy középen tornyot tartó, ajtós, ablak nélküli vár áll. A pajzson szembeforduló pántos sisak, amelynek koronájából egy jobbra néző, széttárt szárnyú madár nő ki. Ugyanez a kép szerepel azon a pecsétnyomón is, amelynek viaszlenyomata a város 1927-es jegyzőkönyvében található (körirata megegyezik az előzőével). (8. ábra.) Nógrádi Horváth Sándor polgármester csak 1928-ban fordult az Országos TÖrzskönyvbizottsághoz, hogy az új bélyegzőket hitelesítesse. Összehasonlítás után a Bizottság megállapította, hogy a bélyegzőket nem az 1902-es körrendeletben megállapított úton szerezték be és címerképük jelentékenyen eltér a község számára 1907-ben megállapított, hivatalos rajztól. A belügy felkérésére az Országos Levéltár is állást foglalt az ügyben: „minthogy a község részére megállapított címer használata a községből alakult várost is kétségtelenül megilleti, azt azonban újabb adatok hiányában megváltoztatni nem lehet, felhívom polgármester urat, hogy a szükséges címerrajz elkészíttetése végett Felsenfeld Ignác Vésnökkel (Budapest VI., Andrássi út 1.) lépjen közvetlen érintkezésbe, aki azt a város részére a 100795/1907. B.M. számú rendelettel megállapított, s az Országos Levéltárban őrzött címerrajz alapján az Országos Levéltár ellenőrzése mellett elfogja készíteni A köriratot a rt várossá alakulás évével kiegészítve, Nógrád vármegye Balassagyarmat r.t. város +1923+ szövegben állapítom meg. " A belügyminisztérium ezután felszólította a polgármestert, hogy az elkészült címer-, illetve pecsétrajzokat terjessze a képviselőtestület elé, majd az elfogadó határozatot a rajzokkal együtt terjessze vissza megállapítás végett. Az elfogadás a képviselőtestület 1928. november 7-i ülésén történt meg, 206. kgy. szám alatt. A belügy ezután 65253/1928 BM számon megállapította Balassagyarmat r.t. város hivatalos címerét és pecsétjét és a Törzskönyvbizottság felé intézkedett azok elkészíttetéséről. A Bizottság 1929. február 8-án jelentelte, hogy a rendelt bélyegzőket a városnak megküldte és erről a vármegye alispánját értesítette. (9. ábra.) Az új bélyegzők csak rövid ideig voltak forgalomban, mert az 1929. évi XXX. te. életbelépésével a városi szervezet a „megyei város" elnevezést vette föl. Ezt a képviselőtestület az 1929. július 3-i ülésén vette tudomásul, ezután történhetett intézkedés az ismételt bélyegzőváltásra. Meglepő módon a polgármester kétféle pecsétnyomót is készíttetett. Az egyik a hivatalos (ennek első, általunk ismert előfordulása 1929. november 4.), míg a másik az elutasított, várat ábrázoló címert használta. Köriratuk egyaránt „BALASSAGYARMAT MEGYEI VÁROS PECSÉTJE +1923+". Nem tudhatjuk, hogy miért ragaszkodott a város ilyen csökönyösen a szabálytalan címerképhez. 36 123
