Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Történelem - Horváth István: A bányászok sztrájkja 1940-ben a pálfalvai bányakerületben

gatás, de a kormány figyelmét is lekötötte. 1940. október 7-én, a zagyvapálfalvi Frigyes-lejtősak­na munkásai beszüntették a munkát, és béremelést követeltek. Munkabeszüntetésük a jobb élelmiszerellátásért, a ruhaellátás, a bánásmód javításáért is indult. A helyi sajtó is megírta az alispán jelentése alapján: „A salgótarjáni szénmedencében már régebb óta lappangó bérmoz­galmakat figyeltek meg hatóságaink, amelyek hangosabban csak a múlt hó folyamán beállott zsírhiánnyal kapcsolatban jelentkeztek." A sztrájk rövidesen kiterjedt az SKB Rt. több üzemé­re, 6000 bányászt érintett. Átcsapott az ország összes bányavidékére is. A katonai parancsnok megítélése szerint „a sztrájk kimondottan bérmozgalomnak indult meg, és csak később terelő­dött át politikai térre". 29 Október 8-án a hadügyminisztérium az aszódi WI-as puskásszázadot karhatalomként a helyszínre küldte. A karhatalom parancsnoka vitéz báró Ungár Károly ezredes volt. Bartha Ká­roly honvédelmi miniszter arra utasította, hogy „a sztrájkot erélyesen törje le, vegye őrizetbe a hangoskodókat, csak kényszerhelyzetben lövessen". Október 9-én Nagybátonyban is sztrájkba lépett. (600 munkás) Újabb karhatalmi egységek - négy puskás század - érkezett a színhelyre. Megkezdődött a bányászok letartóztatása. Október 10-e a legkritikusabb nap. Barabás Emil altábornagy, a honvédelmi minisztérium főcsoportfőnöke is a helyszínre érkezett, ő bérmozgalomnak minősítette az eseményt. Az or­szággyűlési képviselők közül Mocsáry Ödön, a salgótarjáni kerület parlamenti delegáltja, és Gruber Lajos nyilas képviselő és Roszkai képviselő is kiszállt. Mellettük Kádas iparügyi állam­titkár, Magasházy miniszteri tanácsos is itt volt. Az esti „válságstáb" ülésen elhangzott a kor­mány képviselőitől: „a sztrájk politikai, amelyet a nyilaspárt rendezett". Gruber visszautasítot­ta. Ujabb katonai egység: „a 22. lovasdandár parancsnokság apparátus százada" is megér­kezett. Ceglédről két páncélautós és gépesített alakulatot vetettek be. Délig 768 bányászt szállí­tottak Salgótarjánba, a kaszárnyába. Délutánra „a laktanya teljesen megtelt". A kormány, a bá­nyaigazgatóság, a katonaság képviselői megegyeztek: „a sztrájkot kíméletlenül le kell törni." Október 11. A behfvőjegyek határidejének lejárta ellenére nem állt munkába senki a bá­nyászok közül. A kormány 7%-os béremelést igért. A munkások nem fogadták el. Október 12. Az események katonai irányítását Werth Henrik vezérkari főnök vette át. Fel­szólítása szerint: a munkásság „legkésőbb 14-én reggelig lépjen munkába." Újabb 65 főt tar­tóztattak le. Október 13. Gruber Lajos újra a sztárjkoló bányászok közt járt. Nyilvánosan az embereket munkára szólította fel. Zagyvapálfalván, Kisterenyén, Nagybátonyban nagy tömegek verődtek össze, és tiltakoztak a letartóztatások ellen. Elsősorban asszonyok, karonülő gyerekkel. „Leg­főbb izgatók kimondottan a nők" voltak. Október 14. A Hirsch és Frank Salgótarjáni gyárában a munkások szolidaritást vállaltak a sztrájkolókkal, és ők is beszüntették a munkát. A bányaterületet a katonaság körülzárta. A sztrájkszervezők letartóztatása megkezdődött. Október 15. Megérkezett a teljes váci gyalogoszászlóalj is. A sztrájk tovább terjedt - Do­rog, Tokod után - Tatabányára. Október 16.398 fő katona-bányász érkezett, akik azonnal munkába álltak. Október 18. Az Erdélyből, a medence falvaiba menekült bányászok közül 60 fő nem állt munkába. Ezekben a napokban a terület másik országgyűlési képviselője - dr. Forster György - is a szénmedence községeibe tett körutat. Meglátogatta Homokterenye, Mátranovák, Nemti és Kisterenye bányamunkásságát. Elhozta a bányaigazgatóság igéretét, hogy a „vasár és ünnep­napokon", valamint a nyolc órán túli pótműszakok a jövőben díjazva lesznek. „A bányászság zsíradagját a duplájára emelik, amely máris biztosítva van a részükre." Október 19. Újabb 258 katona-bányászt állítottak munkába. Október 20. A sztrájkoló bányászok lakóhelyén azt a hírt terjesztették, hogy a németek megszállják Magyarországot. Október 21. A hatvani munkásszázadba beosztott 200 fő munkás a bányában a munkát fel­veszi. Javult a helyzet Nagybátonyban. Október 22. A helyzet enyhült, a termelés emelkedett. 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom