A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)
Tanulmányok - Hausel Sándor: Pásztó lakóinak névtára 1688–1720 közötti időszakából
A halotti anyakönyv felhasználhatósága az adott időszakban teljességgel a Névtárra korlátozódik. A rendszertelen bejegyzések igen ritkán tartalmaznak halálokot, szinte csak kivételként. Annyi mégis megtudható, hogy a fiatal nők gyakori haláloka a szülés, illetve annak következményeként fellépő betegségek. Gyermekek haláloka a himlő /variola/ és disentheria. A felnőtteknél a következő halálokokat jegyezték be: gutaütés /apoplexia/, kínzás, természetes halál, vízkórság /hydropisi/, sínylődés, favágás, kólika, podagra, morbo occulto és a pestis, amely egyébként minden korosztályt pusztított. A bejegyzések arra engednek következtetni, hogy a magasabb kort /20—90 év/ megért embereket írták be az anyakönyvbe, míg a gyermekek nem mindig kerültek bele. Pedig szinte minden évben igen nagy gyermekhalálozás mutatkozik, főleg tavasszal. /1714—1720 között 11 kvártélyos német katona halt meg Pásztón, akiket a szabadságharc után szállásoltak be./ Az életkor általában szerepel a bejegyzésekben, de nyilvánvalóan csak megközelítő pontosságot jelöl, mint ahogy maga az életkorjelző szám előtt álló „circiter" szó is mutatja. Annyi mindenesetre kiolvasható a halotti anyakönyvből, hogy 1710-ben súlyos járvány /pestis/ pusztított Pásztón. A két név szerinti beírt halotton kívül még 108 ember halt meg ekkor, akiket személy szerint nem tüntettek fel. JEGYZETEK 1. Békefi Rémig: A pásztói apátság története I— III. Bp. 1898—1902, Vas János: Pásztó története, Gyöngyös 1938. Pintér Nándor /szerk./: Pásztó története Pásztó 1970. 2. Az anyakönyvek mikrofilmmásolata /1693—1895/ a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban Fotótár 1028. szám 3. Békefi id. m. I. 520. p. valamint I. 537. p. 4. Kovacsics József /szerk./: A történeti statisztika forrásai Bp. 1957 5. Békefi id. m. első kötete 6. Fügedi Erik: Római katolikus anyakönyvek Magyarországon 1895-ig. In: Történeti Statisztikai Tanulmányok 4. Bp. 1980 7. Kubinyi Ferenc Múzeum Fotótár 1028. szám 8. Pásztó XVIII. századi havonkénti születésszámairól Hausel Sándor Születésszámok Pásztón a XVIII. században In: Múzeumi Mozaik St. 1989/2. 9. Nógrád megye Statisztikai évkönyve 1983. Salgótarján 1984. 262. p. 10. Békefi id. m. I. 589—591. p., illetve 147—148. p. Az 1715-ös összeírásra: A török után az 1715. évi országos összeírás adatai a mai Nógrád megye községeiről /Összeállította: Schneider Miklós/ Salgótarján 1973. 37. p. 11. Belitzky János: Nógrád megye 896—1848 Salgótarján 1972. 19. p. 12. Valter Ilona: Pásztó, a középkori mezőváros In: Nógrád Megyei Múzeumok Evkönyve /NMME/ 1975. 53—63. p. 13. Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon a X— XV. században Bp. 1971. 189. p. 14. Szabó János Győző: Adatok a patai főesperesség korai történetéhez In: Tanulmányok Gyöngyösről Gyöngyös 1984. 37. p. 15. Győrffy György: A pápai tizedlajstromok demográfiai értékelésének kérdéséhez In: Mályusz Elemér emlékkönyv Bp. 1984. 141—157. p. 16. E. Kovács Péter: Gyöngyös város privilégiumlevele In: Tanulmányok Gyöngyösről 15. p. 17. Az oklevél szövege: Békefi I. 291—293. p. 18. Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században Bp. 1965. 28. p. 19. Bácskai: id. m . 25—28. p. 20. Soós Imre: Heves megye benépesülése a török hódoltság után Eger 1955. 48. p., Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730—1735. Eger 1968. 102. p., Békefi id. m. I. 165. p. 45
