A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Á. Varga László: Vállalkozások a vasiparban (Heves vármegyei kisvállalkozások az öntőiparban az államosításig)

„Alulírott Stecz József egri lakos halálom esetére a következőleg végrendelkezem. Vasöntö utca 7. sz. alatt levő vas- és rézöntödémet, illetve az egész üzemet, beleértve a Vasöntő utca 7. sz. alatti házat, a ház közelében lévő pincét, heltelket, az üzemhez tartozó nyersanyag-készletét, készárut és gépberendezéseket, Ilona, Árpád és Irén gyermekeimre hagyom tulajdonul egyenlő arányban úgy, hogy a cég Stecz József örökösei néven és címen tovább fennálljon és működjön. Kívánom és rendelem, hogy Gerendai Imre unokám és Valentinyi Károly vőm, az üzem további vitelében és menetében részt vegyenek. Ezen állapot fennálljon mindaddig míg a mai helyzet teljes egészében ki nem bontakozott és a régi békebeli értékek stabilitása be nem állott. Ezen idő bekövetkezte után testvérek egymás között kölcsönösen megegyezve az üzletből kiléphetnek oly képpen, hogy az üzem Árpád fiamra íratva tovább működhessen. Árpád fiam pedig köteles akkor Ilona és Irén gyermekeimet az üzem egyharmadegyharmad részének értékével kielégíteni. A Rabovszki-féle földingatlant a következőleg hagyom: A Dutkay-féle szőlő felé eső sarokrészből nyolcszáznégyszögöl kihasítandó házhelynek és ezen nyolcszázöl területű ingatlant tulajdonul hagyom hűséges cselédemnek és ápolómnak özv. Ádám Józsefné szül. Oszlánczi Máriának, a fennmaradó területet Ilona, Árpád és Irén gyermekeimnek hagyom. Az elosztás szokás útján történjék. A Lakatos-féle szőlőmet már évekkel ezelőtt átadtam Irén lányomnak. Ilona lányomra hagyom tulajdonul a régi szőlőmet a pincével együtt. Ezen két szőlő egyenlő területű és egy pincével van ellátva. Árpád fiamnak hagyom tulajdonul a Kollmann-féle szőlőmet, a pincével és a rajta lévő lakással együtt. Az Árpád fiamnak hagyott szőlő kisebb területű, de értékesebb szőlő. Ha a földbirtokrendezés során elvett ingatlan vissza kerülne, úgy az három gyermekeimé legyen egyenlő részben.

(l06> Deák Ferencz utcai házamat Ilonának, Verbőczy utcai házamat fele részben Árpád és fele részben Irénnek hagyom tulajdonul. Ezen háznak fele része a házvételkor már Árpád fiamra lett íratva, tehát a nevemen álló felerész egészében Irén lányomnak adassék át.

(l07> Pincefelszerelésem: kádak, hordók, prések Árpád és Ilona gyermekeimre hagyom, tulajdonul. Ezen anyagból Irén már ki lett elégítve. Varrógépemet özv. Ádám Józsefné, sz. Oszlánczi Máriára hagyom tulajdonul. Minden készpénzemet, borkészletemet, követelésemet és minden egyéb ingóságaimat Ilona, Árpád és Irén gyermekeimnek hagyom egymásközti egyenlő arányban. Ezzel bezárom végrendeletem. Eger, 1945. október 14."<

m> 2.11. Az üzletkör bővítésétől az államosításig A végrendelet azon kikötése, hogy amennyiben „a régi békebeli értékek stabilitása" beállott a két lány lépjen ki az üzletből és Árpád maga működtesse az üzemet, 1946. november 21-én, a három testvér között közjegyző előtt létrejött osztályegyezséggel következett be.

(109) A szóbeli megegyezés ellenben hamarabb megtörténhetett, mert 1946. október 15-én már csak Árpád kérte az elsőfokú egri iparhatóságtól „gyári jellegű iparigazolvány" kiadását. Kérését azzal indokolta, hogy a „a környéken csak Miskolcon van 230