A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)
Tanulmányok - Zólyomi József: Egy Nógrád megyei német település (Berkenye) az anyakönyvek tükrében (1719–1900)
hozta létre a nőtlen—özvegy, hajadon—özvegy és a rokonok közötti házasságok magas számát. Az esküvők többségét január—február hónapokban és a hétfő—keddi napon tartották. A halotti anyakönyvekből összeállított statisztikákból a csecsemő- és gyermekhalandóság magas száma, mind a négy időszakban jelentős. Ez miatt az átlagéletkor igen alacsony, a vizsgált időszak közel kétszáz esztendejében. JEGYZETEK 1. Ezek közül csupán néhányat sorolunk fel: Varga Gyula, 1978. Egy falu az országban (Kismarja életrajza a felszabadulásig). Debrecen. — Andorka Rudolf, 1981. A gyermekszám! alakulásának társadalmi tényezői paraszti közösségekben (XVIII— XIX. század.) Ethnographia, XCII. (1981) 94—110. p. —Bencsik János, 1977. Csege szabadmcnetelű jobbágyfalu társadalomrajza a XVIII— XIX. század fordulóján. Hajdúsági Múzeum III. évkönyve. Hajdúböszörmény, 63—149. p. — Orsi Julianna, 1983. Exogámiaés endogámia Magyarországon a XVIII— XX. században. Demográfia, 572—604. p. 2. A betelepítés történetéről részletesen olvashatunk: Zólyomi József, 1988. Adatok a Nógrád megyei német telepítésű falvak történetéhez. Megjelenés alatt. 3. Dolgozatunkban, az érthetőség miatt, 1719—1848. közötti adatok bemutatásánál is Berkenyén kötött házasságot említünk, pedig tudjuk, hogy 1848-ig az esküvőt Nógrád községben tartották és anyakönyvezték. 4. Vö.: Varga Gyula, 1978. 1. jegyzet. 66,68. p. 5. A gazdasági iratokat egy korábbi tanulmányunkban dolgoztuk fel. Zólyomi József, 1988. 2. jegyzet. Itt említjük meg, hogy 1901—1940. között 354 fiú és 333 leány született. Ez idő alatt öt ikerszülés történt, ezek közül 4 fiú—fiú, 1 pedig leány—leány volt. 6. Lásd 4. sz. jegyzet. 67. sz. 7. A házasságon kívül szülő nőket a falu közössége nem ítélte el. A két világháború között egyre gyakoribb lett a házasságon kívül szülő nők száma. Adatgyűjtéseink alkalmával nem titkolták a törvénytelen gyermekek születését. Néhány adatközlő még azt is elmondta, hogy az általa is jól ismert apjától milyen jó és rossz tulajdonságokat örökölt. 8. A XX. század első felében (1901—1940) a fiú és leány gyermekeknek az alábbi neveket adták. A név után viselőjük számát tüntettük fel. József: К 4 Anna: 67 János: 82 Mária: 57 Mátyás: 35 Erzsébet: 55 Ferenc: 29 Katalin: 45 Antal: 29 Magdolna: 41 Mihály: 26 Kunigunda: 35 András: 25 Rozália: 11 Jakab: 16 Margit: 10 György: 11 Teréz: 4 Károly: 3 Marianna: 2 László: 3 Borbála: 2 Béla: 2 Julianna: 2 István: 2 Irma: 1 Kálmán: 1 Edit: 1 Gyula: 1 Péter: 1 Adolf: 1 Alfonz: 1 Miklós: 1 Gábor: 1 A fiúneveknél a Jakab, a női neveknél a Marianna, Teréz háttérbe szorult, sőt ez utóbbiaknál az Anna Mária, Mária Anna teljesen megszűnt. A XIX. század második felében felkapott Kunigunda névre a XX. század első felében is sok leányt kereszteltek. 9. A második név, a keresztnevek kimutatásában nem szerepel. 10. A XX. század első felében a Berkenyén kötött 248 esküvőt az alábbi hónapokban tartották: január: 32 július: 9 február: 34 augusztus: 16 március: 5 szeptember: 16 április: 23 október: 29 május: 43 november: 26 június: 11 december: 4 Vagyis 1901—1950. között a legtöbb esküvő májusban volt, ezt a február, január, október, november követte. Nem volt kevés az áprilisban kötött házasságok száma sem. Látható, hogy a házasságkötés hónapjainak (január, február) közel két évszázados rendje felbomlott. 122
