A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Zólyomi József: Egy Nógrád megyei német település (Berkenye) az anyakönyvek tükrében (1719–1900)

Hideglaz: 1 Halva született: 6 Ló által agyonnyomott: 1 Nehéz nyavalya: 1 Senyv: 1 Mellrák: 1 Sorvadás: 17 Vérfeloszlás: 1 Agy szélhűdés: 1 Rák: 1 Szülési utóbaj: 1 Nehézkór: 4 Himlő: 7 Szívgörcs: 3 Kolera: 2 Szerencsétlen esés okozta sebek: 1 Születése közben: 1 Bélhurut: 3 Orbánc: 3 Tüdőgümőkór: 2 Koszorúér-dugulás: 1 Meghűlés: 1 Hurut: 4 Szélhűdés: 1 Toroklob: 7 Hasmenés: 3 Mellhurut: 3 Torokgyulladás: 1 Sérv: 2 Gyermekágyi hüdés: 1 Szülés: 2 Szív-vízkór: 1 Roncsoló toroklob: 16 Gyomorgörcs: 1 Tüdőszélhüdés: 4 Fejgörcs: 1 Kanyaró: 3 Agy velőgyulladás: 1 Tüdőgyulladás: 7 Zsebre: 1 Önakasztás: 2 Tifusz: 1 Fejhagymáz: 1 Vörheny: 3 Gyengeség: 46 Vérömlés: 2 Vízibetegség: 7 Angina: 2 Kelevény: 20 Kimerültség: 5 Vele született gyengeség: 28 Nehéz szülés miatt: 3 Rossz hidegség: 1 Szívszélhűdés: 2 Száraz betegség: 2 Tüdővizenyő: 1 Aggkor: 3 Korai szülés: 1 Égés utáni sebekben: 1 Hasi hagymáz: 4 Fulladás: 3 Gutaütés: 1 Köhögés: 9 Gyermekágy: 1 Vérömleny egy külső erőszakból: 1 Szamárhurut: 2 Orrvérzés: 1 Hasi tifusz: 1 Kólika: 1 Gyermekaszály: 1 A felsorolt 97 halálok közül a vele született gyengeség, a görcs, a vérhas, az életgyengeség, az idétlen betegségek elsősorban a csecsemő- és gyermekhalandóságot növelték. A sorvadás, aggkori végkimerülés, vizkór, végelgyengülés, tüdovész, roncsoló toroklob betegségekkel inkább a felnőttek halálokainál találkozhatunk. Itt teszünk említést arról, hogy a gyászévnek, vagy gyászidőnek nyomát sem találtuk forrásainkban. A megözvegyült férfiak néhány héten belül új feleséget hoztak a házhoz, különösen, ha kiskorú gyermekek maradtak a családban, akik gondozást, folyamatos ellátást igényeltek. Gyakran találkoztunk olyan esettel is, hogy a feleség halála után egy héttel a férj már új asszonyt vezetett az oltárhoz. A gyászidő megtartását a nők sem tartották kötelezőnek. A természetes szaporodás megközelítően pontos statisztikai rögzítését csak akkor vállalhatnánk, ha módunk lenne arra, hogy a betelepítéstől folyamatosan nyomon követhetnénk a családok, egyes emberek életútját. Fontos volna tudnunk minden lakóról, mikor született, mikor házasodott, mikor halt meg, esetleg mikor költözött el a faluból. A falu lakói közül csak keveseknek tudjuk az életútját így végigkövetni, hiszen már 120