A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Zólyomi József: Egy Nógrád megyei német település (Berkenye) az anyakönyvek tükrében (1719–1900)

Az elsőházasok többsége harmadik fokozatú, egyenlő atyafisággal kötöttek házasságot, ahol a születendő gyermekek életben maradásának nagyobbak voltak az esélyei. Az ettől közelebbi rokonházasságokat azok kötötték, akiknél koruk miatt egyáltalán nem, vagy csak kevés gyermek születhetett. A rokonházasságot püspöki engedéllyel lehetett megkötni. A kérelmet a helyi plébános írta, amelyben felsorolta a házasság megkötésének enyhítő körülményeit. Ezekből idézünk néhányat.

12 1. „A vőlegény és menyasszony falusi szokás szerint együtt laknak, már a házasság előtti 3—4 héttől kezdve." 2. „A menyasszony megesett leány, ki a vőlegényénél idősebb is, s gyermeke érdeke is megkívánja a házasságot, s emellett szegény leány, ki napszámból tengette a maga, s gyermeke életét, kilátása pedig nincs, hogy a rokonán kívül valaki elvegye, miután csábítója őt hűtlenül elhagyta." 3. „A menyasszony testvéreinek nagy száma, a vőlegény árvasága, ki a menyasszony családjában találta fel eddig is szülei otthonát." 4. „A menyasszony szegény nagyszámú napszámos család legidősebb gyermeke, kinek férjhezmenetelével az apa családfenntartási terhei csökkennek." 5. „A vőlegény törvénytelen szülött, egy közismert házsártos nőnek a gyermeke, ki ép e miatt minden leányos háztól kikosaraztatott, s csak ez unokanovérében talált hajlandóságot anyjával közös háztartásban lenni." A plébánosnak, a püspökhöz írt kérvényben közölnie kellett, a rokonsági fokozatot szemléltető táblázatot. Az alábbiakban ezekből mutatunk be néhányat.

13 Verner Jakab 1. György Fitter Erzsébet 1. Ferenc vőlegény A férj halála után Fitter Erzsébet menyasszony Engelsdorfer János 1. Margit (Gill János) 1. Marianna (Hirling Jakab) 2. Marianna (Schlenk Antal) 2. János vőlegény 3. Anna menyasszony Löffler János 1. József (Schlenk Erzsébet) 1. János (Szegner Erzsébet) 108 2. János vőlegény 2. Magdolna menyasszony