Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Praznovszky Mihály: Egy kisvárosi értelmiségi életmódja és tárgyi világa a századfordulón

13. A könyvtárra vonatkozóan lásd Balogh Ferenc: Szécsény könyvtárainak története a kezdetektől 1945-ig. Kézirat. Kubinyi Ferne Múzeum Adattára 441—38. 14. Művészeti Lexikon. Bp. 1969. l.k.216.p.—

Szendrei János: Magyar képzőművészek lexikona, l.k. Bp. 1915. 184—186. p.—Almanach. Képzőművészeti Lexikon. Bp. 1912. 15. Szendrei: i.m. 471—472. p. 16. Művészeti lexikon. 3.k. 4l9.p. 17. U.o. 3.k. 538.p. 18. Kubányi Lajosra vonatkozóan lásd: Praznovszky Mihály: Művészsors a XIX. század végi Nógrád megyében. = Nógrád megyei múzeumok évkönyve. 1984. 101—144.p. 19. Kubinyi Ferenc Múzeum Dokumentumtára 82.154. 20. A Magyar Nemzeti Múzeum régiségtára 1917-ben értesítette a Nógrád megyei Múzeumot, hogy „készségesen lemond a Pintér-féle hagyatékból őt megillető összes tárgyakról, bécsi porcelánedónyekről és fegyverekről". Egyébként 1891. november 5-én Pintér Sándor igen jelentős régészeti gyűjteményt már átadott az akkor alakuó megyei múzeumnak is. (NmL. NI. VIII. 701. NIM 1916. 11/23; Uo. NIM II/13/1. 21. Hanák Péter: Polgárosodás ós urbanizáció. (Polgári lakáskultúra Budapesten a 19. században.) = Történelmi Szemle 1984. 1—2. sz. 123—144.p. 22. Németh Péter: Emlékezés Darnay Kálmánra. = Veszprém megyei múzeumok közleményei. 1965. 5—19.p. 22. Hanák Pétert idézi Mialkovszky Mária jelzett írásában. 57—58.p. Mihály Praznovszky: Die Lebensweise und die objektive weit eines Kleinstadtintellektuellen um die Jahrhundertwende Der Aufsatz prüft das Testament und das Nachlassinventar des Rechtsanwalts Sándor Pintér (1841—1915) aus Szécsény. Es konnten seine Vermögensverhältnisse aufgrund des ausführlichen Inventars: sein Wohnhaus, die sich auf dessen Hof befindenden Nebengebäude, die Wirtschaftsgebäude, das Kelterhaus in seinem Weingarten und seine Lesestube in der Szécsényer Franziskanerkloster abgeschätzt werden. Das Inventar gab keine Möglichkeit, die Einrichtung kunstgewerblich zu analysieren, aber wir können mit der Untersuchung der Möbel, der Gegenstände der Gebrauchssachen von der Umgebung von Sándor Pintér und dadurch indirekt auch von seiner in der Gesellschaft eingenommenen Rolle bekommen. Sándor Pintér war ein typischer ungarischer Kleinstadtintellektuelle des Zeitalters, der sich neben seiner Arbeit auch mit Archäologie beschäftigte, ethnographische Sammlungen und Geschichtsforschungen durchführte, belletristische Werke erschienen Hess. Bei alledem nahm er an dem kleinstädtischen öffentlichen Leben, und auch an der Komitatspolitik aktiv teil. All diese in Betracht ziehend ist die Untersuchung seines Nachlassinventars mehr, als eine durchschnittliche Quellenanelisierung. Es hat sich während der Untersuchung herausgestellt, in welcher sachlichen Welt er diese Kollektivtätigkeit ausgeübt hat, und wie charakteristisch diese Welt für den Kleinstadtintellektuellen, der all das während mehrerer Jahrzehnte zustade gebracht und versamment hat, war. I 241