Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Praznovszky Mihály: Egy kisvárosi értelmiségi életmódja és tárgyi világa a századfordulón

Ha a tárgyi világa akkori értékét kellene megállapítanunk, felszínes eredményre jutnánk. Egyrészt az összeírás során nem, vagy csak alig értékelték ezeket a tárgyakat egy névleges értéken túl. (Nem meglepő, hogy a legtöbbre a tehenet tartották, 500 koronát ért.) Ugyanakkor a tárgyak elhelyezkedéséről sem tudunk levonni következtetést, hiszen mint említettük,, élete vége felé inkább a kisházban élt és dolgozott, a lakóház felvette belülről egy nagy raktár szerepét és jellegét. Ez a gyűjtési rend és ezzel párhuzamos életmód nem idegen a megyében. Elég Nagy Ivánra és gyűjteményeire gondolnunk, ott azonban már egy más minőség van jelen. De érdekes példa a földrajzilag távol eső Sümegen élő kortárs, Darnay Kálmán (1864—1945), aki mint kereskedő (származása, jogállása ugyanaz) ugyanilyen szándékból, indíttatásból hoz létre gyűjteményt, végez ásatást, adja ki munkáit.

22 Végezetül is adósok maradtunk két olyan alapvető kérdésre adandó válaszszal, amelyet így fogalmazott a történetíró: ,,1. a tárgyiasult termék mögött meg kell világítani a létrehozó szükségletet és gondolkodásmódot (ízlést) 2. a tárgyiasult termék leírásán túl be kell mutatni a használati szokásokat, azt az egész életmódot, amely az anyagi kultúra termékeit hasznosítja".

23 Ehhez azonban még újabb kutatásokat kell elvégeznünk a századforduló Nógrád megyéjének társadalmi, politikai, gazdasági közegében. Jegyzetek 1. Kubinyi Ferenc Múzeum (Szécsény) dokumentumtára 82.154.2.1. 2. D. Askercz Éva: Polgári otthonok a 17—18. századi Sopronban. =Arrabona. 1976. 89—142. p. — Szalay Emőke: Dédanyáink világa. Debreceni polgárasszonyok tárgyai a XIX. században. = Hajdú Bihar Megyei Múzeumi Hónap füzete. — A polgári enteriőr múzeumi kiállításokban lévő szerepére lásd még: D. Askercz Éva: A polgári enteriőrök kutatásának kérdései. = Történeti Múzeumi Közlemények. 1981. 1. sz. 48—56. p. és Hof er Tamás: Gondolatok a néprajzi kiállítások enteriőrjéről. = Uo. 35—47. p. 3. Mialkovszky Mária: Egy budapesti szervezett szakmunkás lakása a századelőn. == A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve 1975—1976. 54—92. p.—Szabó Béla: Uj értékes lakásegyüttes a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. = A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei. 1979. 33—42. p. 4. Voit Pál: Régi magyar otthonok. Bp. é.n. Egyetemi ny. — Kaesz Gyula: Ismerjük meg a bútorstílusokat. Bp. 1978. Gondolat. — Vadászi Erzsébet: A bútor története. Bp. 1988. Műszaki Kiadó. (Ez az utóbbi két munka csak bútortörtónetként s így témánk szempontjából mint irodalom használható fel.) 5. Nagy, Ildikó: The Caracter of Hungárián art nouveau. = Acta Históriáé Artium. 1982. 2. sz. 383—428. p. (A Schiffer villát elemzi elsősorban a művészetek bemutatása mellett) — Gábor E.—Nagy I.—Sármány I. : A budapesti Schiffer villa. Egy késő szecessziós villa rekonstrukciója. = Művészettörténeti Értesítő. 1982. 2. sz. (Sajnos ez sem használható a mi esetünkben, mert a két épület, életmód között semmilyen eszmei kapcsolat nincs.) — Rév Ilona: A szecessziós enteriőr. = Világosság. 1981. 11. sz. 70—73. p. 6. Lásd erre vonatkozóan Praznovszky Mihály Pintér Sándorról szóló dolgozatának irodalomjegyzékét. Egri Múzeum évkönyve. 1987. 395—411. p. 7. Losonczi Ágnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Bp. 1977. Gondolat. 148. p. 8. Erdei Ferenc: Az úri középosztály = Szociológia. 1976. 4. sz. 469. p. (Az 1944-ben írt tanulmány újrakiadása.) 9. Szécsényi Hírlap. 1912. február 9. 10. Kubinyi Ferenc Múzeum Dok. tár. 82.154.41. 11. Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakó viszonyai a XIX. század első felében. = Nógrád megyei múzeumok évkönyve. 1981. 123—146. p. 12. Szécsényi Hírlap, 1911. január 13. — 1917-ben még minden anyag ládákba csomagolva állt a balassagyarmati múzeumban. (NmL Nagy Iván gyűjtemény. VIII. 107. NIM 1916 11/23). 240