Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Telek Béla: Adalékok a Nógrád megyei zsidóság történetéhez 1725–1848

oszthatók: a megyében, illetve a megyén kívül születettekre. A megyei születésűek közül — a helyi születésűeket nem számítva — Szécsényben 7-en, Szügyben 6-an, Petényben 2-en születtek. Ezen kívül l-l fő született SurányCsécse, Bodony és Magyarnándor falvakban. A megyén kívül születtek közül leginkább Nyitra megye (10 fő), Trencsén megye (5 fő), Óbuda (4 fő), Pest megye (3 fő) szerepel születési helyként. Ezen kívül megtaláljuk még Pozsony, Szabolcs, Somogy, Fejér, Komárom, Abaúj és más megyéket születési helyként. Háromszázkilencvennégy rovatban szerepel a kereseti mód megnevezése. Kereskedő, kalmár, portékával kereskedő 82 fő zsidó volt ekkor a mezővárosban. Ronggyal 58, bőrrel 49, liszttel 10, gyümölccsel 9 zsidó személy kereskedett. Ezen kívül egy sor más dolgot lehet felsorolni, ami kereskedelem tárgya volt. így például vászon, búza, kendő, bögre, borjú, gyapjú, tej, pipa ló, só, gyűrű, dohány, hal, zsák, stb. Egy szóval tehát szinte mindennel kereskedtek a balassagyarmati zsidók. Tizenöt kocsmárost írtak össze ekkor. A mesteremberek között 18 szabót, 13 susztert, 5 üvegest, 3 mészárost, 3 pipakészítőt találunk. Emellett dolgozott még a mezővárosban sapkakészítő, szappanos, serfőző, kőmetsző, tímár, órás, pék, ötvös, bádogos, enyvfőző, stb. Elég magas a napszámosok száma is, összesen 17. Tizenkettő hajhász működött a városban, ők kereskedelmi ügynökök voltak. Az értelmiséget 8 tanító — köztük egy nő ,— 3 orvos, két jogtudós, 1 talmudista, egy jegyző képviselte. Az összeírás szerint valamennyien jó magaviseletűek voltak. Neveikről elmondható, hogy általában német vezetékneveket és bibliai keresztneveket viseltek, pl. Rosenfeld Dávid, Kornfeld Salamon, Lemberger Mózes.

37 Losonctugár 1848-as összeírásában 73 család szerepel összesen 335 fővel. A külföldi születésűek száma 16 fő. Megoszlása a következő: Csehország 7 fő Morvaország 7 fő Lengyelország 2 fő Egyébként a fent említett három ország szerepel leggyakrabban születési hely megjelöléseként a többi külföldi származású zsidó esetében is. A megyén belül születettek leginkább Szécsényből, Balassagyarmatról és Szügyből kerültek Losonctugárra, de más megyei települések neveit is olvashatjuk a születési rovatokban, pl. Bércei, Mohóra, Losonc-Apátfalva, Gács, Marcal stb. Az idegenek többnyire Pásztó, Miskolc, Gyöngyös, Lovasberény, Pozsony, stb. helységekből jöttek, de megtaláljuk a Tata, Pest, Baja, Tokaj, Szikszó helyneveket is. A kereset módja 74 személynél van feltüntetve Tugáron. Itt is a kereskedők magas száma a jellemző. Általános kereskedő Losonctugáron ekkor 19 működött. Liszttel 5 fő, ruhával 2 fő kereskedett. Emellett 1—1 bőr, ló- és rongykereskedő is volt a mezővárosban. Hat kocsmáros és két csapláros gondoskodott arról, hogy a vendégek ne szomjazzanak. A mesteremberek tevékenységi köre széles skálát mutat. Három szattyános, 2 virslis, 2 cipész dolgozott, de az összeírás megemlít 1—1 mészárost, gyapjúnyírót, ötvöst, üvegest, tímárt, szalajkást (hamuzsírfőző), könyvkötőt, festőt és varrónőt. Az értelmiségi réteget 3 orvos, 3 tanító, valamint 1—1 nevelő, kántor, rabbi, jegyző, bába képviselték. Találkozunk egy nyugalmazott katona nevével is. Valamennyien földesúri engedéllyel tartózkodtak a mezővárosban. A magaviseletre vonatkozó rovat sehol sincs kitöltve. Neveik hasonlóak a gyarmati zsidóékhoz. Német vezetéknév és biblikus keresztnév, pl. Braun Ábrahám, Deutsch Náthán,. Ugyanakkor előfordul bibliai vezetéknév is Lévi Adolf esetében. Az összeírá111