Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Szvircsek Ferenc: Elfelejtett üveghuták

4. OL. Z. 366. 14. es. 479. sz., 15. es. 557. sz. Az Első Magyar Üveggyár Rt. -re lásd még: Szvircsek Ferenc Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében. In: Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1982. VIII. k. 68, 90. o. 5. NmL. Filmtár 297. d. 532/1868. sz. 6. NmL. XV. 3. Telekjegyzőkönyvek és betétek gyűjteménye. Salgótarján. 1868. június 24. 3368. sz. 7. NmL. XV. 3. Salgótarján. 1868. július 8. 4454. sz. 8. NmL. XV. 3. Salgótarján. 1868. augusztus 21. 5177. sz. 9. OL Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1868/532. sz. 1868/622. sz. 1869/34. sz. 1869/89. sz. 10. OL Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1869/487. sz. 1869/575. sz. 1869/718. sz. 11. OL Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1870/43. sz., 1870/118. sz. 1870/23. sz. NrnL. XV. 3. Salgótarján 1870. április 8. 2044. sz. 12. OL Z. 366. 15. cs. 557. sz. 13. OL Z. 366. 15. cs. 557. sz. 14. OL Z 366. 16. cs. 632. sz. Telkes Simon: Üvegiparunk. Bp. 1895. 11. o. OL Z 366. 14. cs. 479. sz. Az 1873-ban csődbe ment Első Magyar Üveggyár Rt. haszonbérleti szerződése fennmaradt a Rimai Coalitioval. Ebből ismeretes, hogy 1877. november 20-án kifizették tartozásukat. Ekkor a következő gyárak voltak a tulajdonukban: Hrinyova, Szkaliszko, Hámor. 1878. június 22-ón a Kossuch János budapesti társas cég jelentkezett új vevőkónt, augusztus 2-án a gyártelepet meg is vette. Azonban az eredeti szerződés értelmében 1898-ig fennállt a haszonbérleti szerződés az Első Magyar Üveggyár RT. kezelésében, és így a Kossuch cég csak a haszonbérleti díj szedésére volt ezidáig jogosult. Az EMÜ Rt. vezetői közül Both Ernőn kívül Danièk Károlyról csupán annyi információnk van, hogy felesége révén rokonságban állt a megyei üveggyáros családokkal: Kuchinkáókkal, Kossuchokkal és Záhn János Györggyel. Felesége Kuchinka Gabriella (1841—1904) volt. Losonc és Vidéke. 1904. március 13. 15. Nógrád vármegye. (Szerk: Boro vszky Samu). Bp. 1911. 134—135. o. A korábban már egyesített Alsó ós Felső-Pálfalva 1910. január 1-től Andrásfalvával együtt Zagyvapálfalvaként szerepelt. A községhez tartozott: Csókás-puszta, Erzsébet -huta és Frigyes-akna bányatelep. 16. NmL. XV. 3. Andrásfalva 1869. július 10. 3427. sz., 1869. október 16. 5520 sz. OL Z 223. 195. cs. 80/1. dsz. Alapszerződés 3727/1869. 17. Jeszenszky Samu (1820—1874) Losonc város polgármestere volt. Jeszenszky Danó (1824—1901) kir. közjegyző. Balassagyarmaton volt ügyvéd, ahol takarékpénztárt is alapított. 1875-ben közjegyzőnek nevezték ki, 1879-től hasonló minőségben Budapesten élt. Petőfi társaság tagja. Forrás: Nógrád vármegye (Szerk. Borovszky Samu) Bp. 1911. 276, 600.0. Nógrádi Lapok 1879. május 25. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. kötet. Hasonmás kiadás Bp. 1980—81. 504. o. 18. NmL. XV. 3. Andrásfalva 1869. november 11. 5944. sz. 19. Mescha vagy Messa András birtokos Nagykürtösön. Volt szokolyai bányaigazgató, 1859-től kőszénbányabirtokos Nagykürtös határában. Megyebizottsági tag. Meghalt 1886. április 9-én. Forrás: Nógrád vármegye (Szerk: Borovszky Samu) Bp. 1911. 88. o., Nógrádi Lapok Honti Híradó 1876. január 26., 1886. április 11. 20. Maász Mihály 1855-ben bányagondnok volt a homokterenyei kutató munkálatoknál, 1857-től a zagyvái kőszénbányáknál tűnik fel, innen került csókásra bányafelügyelőnek. További életútja ismeretlen. Forrás: OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 21. NmL. Filmtár 237. d., 238. d. 22. NmL. Filmtár 277. d., 278. d. 23. NmL. XV. 3. Andrásfalva. 47. sz. 24. NmL. XV. 3. Andrásfalva. 1874. szept. 17. 8697. sz. 25. Nógrádi Lapok Honti Híradó 1873. július 20. 26. Itt szeretném megköszönni Molnár Sándornak, Tóth Miklós siküveggyári művezetőnek és Lőrincz József ny. személyzeti oszt. vez. helyettesnek értékes segítségét és támogatását, melynek révén ezek az emlékek a Nógrádi Sándor Múzeumba kerülhettek. 27. Nógrádi Lapok Honti Híradó 1873. július 27. 28. TelkesSimon: Üvegiparunk. Bp. 1895. 11. o. 29. Nógrádi Sándor Múzeum. Tárgyi gyűjtemény. 1. Gysz: 87/103. M =4,5 cm Talp 0—2 cm, Száj 0—2,3 cm 168