Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Hausel Sándor: Orvosok a 18. századi Nógrád megyében

natkozásban rejtettebb egyelőre. Trencsén megyei származású, valószínűleg valamikor az 1740-es évek elején születhetett. Ez abból feltételezhető, hogy doktorrá 1764-ben avatták Erlangenben. Űgy tűnik orvosi diplomáját meg kellett védenie másodszor is a nagyszombati egyetemen.

42 Lipszky működése 1772 és 1804 vége közt két olyan főorvos hivatali ideje közé esik, akiket ő tudományosságban, irodalmi tevékenységben, közéleti szereplést illetően nem ért fel. Az iratokban 1772 végén

43 olvasható először aláírása, mint megyei főorvos, Ordinarius physicus. A váltás Perliczi és közte az említett évben mehetett végbe, mert Perliczi ez évben „egykori főorvosként" írta alá jelentését. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy Perliczi már 1754-től nem volt a megye fizetett alkalmazottja. Feltehető, hogy Perliczi a haláláig gyakorolta praxisát, de a megye fizetett alkalmazottja Lipszky lett 1772-től. Nem ismert mi módon került Nógrádba. Elképzelhető, hogy az öreg, 68 éves és utazgatásokra nem képes Perliczi helyére hívták. Lipszky székhelye Szócsóny volt. Az új főorvos új székhelyválasztása is mutatja a megyén belüli súlyponteltolódást. Megfigyelhető ez a gyógyszertár esetében szintén. Vagy a losonci ellensúlyozására, vagy azért, mert annak hatósugara nem terjedt ki a megye déli részeire, vagy kényelmi okokból a vármegye Szügyben is tartott fenn patikát az 60—60-as években.

44 Fizetése egy 1773., egy 1775. évi és egy 1781. évi feljegyzés

45 szerint 544 forint. Összevetve díjazását, a vármegye többi fizetett alkalmazottjával előkelő helyen állt a főorvosi status. Különben a környező megyékben, általában az országban a megyei főorvosok fizetése 400—800 forint között mozgott. Például Weszprémi 178l-es adatai szerint Hontban Madács Péter 600, Pestben Glosius Sámuel 300, ugyanott Szombati József 200, Hevesben Markolt Ferenc 500, Zólyomban Zacharides György 400, Gömörben Pilman István 400 forint fizetést kapott.

46 Hivatali ténykedése közé tartozott neki is a gyógyszertárak felügyelete, a sebészek, bábák ellenőrzése. Egyik első jelentésében például beszámol a losonci patika vizsgálatáról, amit Hegyessy József szolgabíró jelenlétében végzett el. A gyógyfüveket, gyökereket, virágokat és egyéb anyagokat szemlélte meg. 1773-ban a losonci patikán kívül volt gyógyszertár Szügyben, Szécsényben, Balassagyarmaton. Az 179l-es jenői bujakór járvány idején a szécsényi patika szállította a gyógyszereket. Lipszky alatt létezett a négy seborvosi állás. Néhány kirurgus neve fennmaradt: Michalides Pál, Rész Pál, Ostermayer János, Münich Ferenc, Gerber, Dampeck. Érdekes fényt vett a tanult seborvosok és a borbélymesterek közti viszályra a Nógrád mezővárosban történt eset.

47 1787 végén a Nógrád mezővárosban lakó Rész Pál vizsgázott és hites sebész beadványban fordult Muslay Antalhoz, a megye alispánjánhoz kifogásolva, hogy Nógrádban öt borbély nemcsak szakállnyírással foglalkozik, hanem a betegek gyógyításával is, noha ezt a helytartótanácsi határozat tiltja. Kérte, hogy tiltson meg másoknak „mindenféle sebészi tevékenységet, hogy sok kiadásai után szakmájából haszna legyen és abból nyomorúságos életét, neveletlen gyermekeit eltarthassa". Másodszori kérvénye után vizsgálatot indítottak, amibe Lipszky is be lett vonva, ő megerősítette, hogy a vizsgálat és a tanúk szerint valóban öt nógrádi borbély közül kettő gyógyítással is foglalkozott: kificamodott végtagokat helyretettek, csonttörést kezeltek, fogat húztak, holott mindezek szorosan vett sebészi munkák, amik anatómiai ismereteket igényelnek. A tanúvallomások, amit a nógrádiak tettek, megerősítették a fentieket, hozzátéve, hogy e borbélyok „még a vizsgázott sebészeket is felülmúlják mesterségükben". Tevékenységü93