Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Hausel Sándor: Orvosok a 18. századi Nógrád megyében
Külföldi és hazai tevékenysége elismeréséül 1731-ben a faház építéssel kapcsolatos dolgozatával a berlini akadémia tagjainak sorába került. E tudós társaság (Regia Borussica Societas Scientiarum) évkönyveiben a legkülönbözőbb témájú írásai jelentek meg. Irt új építőgépekről, új katonai célú malmokról, új fémérczúzógépekről, 40 éves orvosi praxisának érdekes eseteiről, Magyarország fürdőhelyeiről, Nógrád megye levegőjéről, vizeiről és helységeiről, új betegszállító kocsiról, a mesterséges hévizekről, a gyógyító borokról, a magyarországi orvoslás, gyógyszerészet és kézjóslás helyzetéről, a klíma és gyógyítás kapcsolatáról, továbbá orvostörténeti és kémiai tárgyú cikkeket. 22 1743-ban tagja közé vette a Kaiserlich-Leopoldinische Akadémia der Naturforscher matematikai-fizikai osztálya IV 7 . Archimedes néven. Élete végéig levelezésben állt külföldi tudományos körökkel. Munkatársa volt az első magyarországi érdekeltségű bécsi lapnak, az „AUergnadigst privilegirte Anzeigen aus sammtlich-kaiserlich-königlich"-nek 1771— 1776 között. E lap egy társaság működésének eredményeként jelent meg, bár „inkább csak a munkatársak szervezetlen körére támaszkodhatott". 23 Egyébként a 18. század számos kísérlete tudós társaságok létrehozására számontartja Perliczi tervezetét is. Weszprémi említi egy erre vonatkozó kéziratát. A Felvidéken az 1730-as évektől támadtak ilyen kezdeményezések. „A kis számú, képzett értelmiség ilyenféle igényeinek azonban nem volt még elegendő társadalmi bázisa". 24 Hazai, országos jelentőségű kezdeményezései között legfontosabb az orvosi és sebészeti főiskola létesítésére készített tervezete. Az 1742-ben Losoncon összeállított tervezet 25 utat nyitott szándékával a magyar orvosképzéshez. S bár Perliczi Pestre kívánta helyezni az önálló orvosi főiskolát, az Nagyszombatban és az egyetem egyik karaként jött létre 1770-ben. Azt még megérte, hogy onnan Budára helyezték 1777-ben, de annak Pestre költözésekor Perliczi már halott volt. Az említett tervezetet a Helytartótanács egészségügyi bizottsága 1751-ben tárgyalta, ekkor vetették el javaslatát. Másik javaslatát azonban elvileg támogatták. Perliczi szorgalmazta a törvényszéki orvostankönyv kiadását. Hozzájárultak anyaggyűjtési kérelméhez, azonban a könyv végül is nem látott napvilágot. 26 Tervezetében megfogalmazta az orvosi főiskola hiányából fakadó károkat ós hátrányokat, a meglétéből származható előnyöket és hasznokat, felállítása szükséges feltételeit, a megvalósítás módját ós pénzügyi alapját. Perliczi 1731. május 1-ét 27 írta nógrádi hivatalba lépése napjának. A megye közgyűlése március 30-án tárgyalta a Losoncon felépítendő lakás ügyét. A ház felépítését a füleki és a losonci járásnak kellett végrehajtani. A telek 14 öl hosszú, 6 öl széles, az épület 4 öl magas volt. Lent egy háromboltíves szobával, fent három szobával. A felépült új házról később (1752) sok negatívumot írt le. Mivel puha anyagból készült, a vizesedés miatt állandóan javítani kellett. A házban Perliczi ingyenesen lakott, itt kapott helyet a gyógyszertár és a gyógyszerész. A házat a vármegye 1754-ben eladta, ekkor költözött a Losonc melletti Apátfalvára, ahol saját házában lakott. Egyébként Perliczi írta le, hogy őelőtte az orvosok Gács várában laktak 1722-től (Neuhold ott élt). Ezért érthető az, hogy Forgách Ádám János főispán segített a losonci ház tető alá kerülésében, hiszen gácsi várkastélyát így elkerülte az orvost felkereső emberek sokasága. 1752-ben Perliczi leírta a megye losonci házának állapotát, amely szerint szükséges zsindelyezése, a padlózat javítása, 4 új kályha, 4 új kapu, a zárak és a tartóoszlopok reparálása. A lépcsőket jobban kell védeni a tűztől, vagy
