Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Hausel Sándor: Orvosok a 18. századi Nógrád megyében

berniumnak seniorja volt. Három gyermeke közül (Mátyás, János és II, Dániel) az utóbbi a Trencsén megyei Puhóban született, itt volt lelkész. Fia, Illés apja János Dánielnek. II. Dániel testvére, János a török elleni harcokban, elsősorban Bécs 1683. évi ostrománál tüntette ki magát tüzérségi és matematikai tudományával. Ezen ostrom alkalmával kezét vesztette. János Dániel unokatestvére, Ambrus ugyan­csak részt vett Bécs védelmében, sőt 1708-ig csapatsebészként szolgált. 17 Perliczi tehát igazán „értelmiségi" családba született. Iskoláit szülővárosá­ban, Késmárkon, valamint Miskolcon, Eperjesen és Boroszlóban végezte. Nem említi viszont, ellentétben életrajzíróinak többségével, apósa Moller Ká­roly Ottó magán orvosi iskoláját. 1723-ban külföldre ment, 1724-ben a jénai egyetemen tanult, majd Göt­tingában, Berlinben. Járt Belgiumban, Franciaországban. 1726. november 17­ón a wittembergi egyetemre iratkozott be, egy év múlva elnyerte a ,,magister philiosophiae" címet, ajánlatot kapott tanári állásra, de azt elhárítva Utrecht­ben orvosi tanulmányokat folytatott. 1728-ban orvosdoktorrá avatták és itt megint ajánlatot kapott tanszéki állásra, de erről is lemondott. Hazatérve 1729-ben Késmárkon volt orvos, sikereinek hírére elhívják még az évben Sel­mecbányára, aholis 1731 tavaszáig maradt. Itt érte Nógrád megye meghívása, hogy legyen főorvosa (ordinarius physicus). Nevét különbözőképpen írták: Perliczi, Perliczy, Perlitzi, Perliczius. Hivatalos jelentéseiben néha előfordul ugyan a Perlicius változat, de e néhány kivételtől eltekintve aláírásaiban a Perliczi alakot használta, ezért ez tekinthető neve helyes írásának. Borovszky megyetörtónetében a Gerliczi alak vagy nevének fólreolvasása vagy nyomda­hiba. 18 1731. április 18-án vette feleségül Moller Ottó Károly idősebbik lányát, An­na Katalint, akivel „Selmetzen, Losontzon ós mostani jószágomban, Apátfal­ván egész 33 esztendeig, 2 holnapig és 24 napig istenes házasságban éltem, 7 gyermeket neveltem, melyek közül mindazonáltal, feleségem 1764, 3 fiú ós 2 le­ány örök életre előre mentek, úgyhogy azokbul csak 2 leány még életben va­gyon." 19 Másodszor is megházasodott, mert egy 1775. évi adat szerint felesége Pongrácz Erzsébet, néhai Okolicsányi János özvegye. Az biztos, hogy 1773-ban gyámja volt Okolicsányi Mihálynak, aki ekkor a losonci református gimnázium­ban tanult a grammatikai osztályban. Farkas István rektor igazolása szerint különböző iskolák után került oda. 20 Perliczi széles körű és alapos tudása kiterjedt az orvosi ós bölcseleti ismere­teken kívül a matematikára, csillagászatra, földrajzra, fizikára, éghajlattanra, jogra. Technikai ismereteivel hasznosan járult hozzá a Selmecbányái bányák termelőképességének emeléséhez. 21 A Weszprémi által felsorolt 23 műve közül 10 jelent meg nyomtatásban. E 10 közül hat külföldön (1 Jénában, 4 Wittembergben, 1 Utrechtben) látott nap­világot 2 év alatt, 1727—28-ban. Témái a földrajz, éghajlat (pl. harmatmérő műszer), hőelmélet (,,a hő orvosi módszerrel alkalmazott, matematikai elmé­letéről"), orvoselmélet. Tizenkétéves szünet után, 1740-ben hagyta el a nyom­dát Perliczinek egyszerre három magyar nyelvű könyve Budán. Az egyik, apó­sának, Moller Károly Ottónak, a pestis elhárítására 3 évtizeddel korábban írt munkájának bővített s akkor időszerű fordítása, a másik ,,házi és úti patikács­ka", a harmadik ,,az szegények számára való házi orvosságoknak . . .alkal­mazása". Végül tíz év múlva jelent meg ugyancsak Budán törvényszéki orvos­tankönyvének háromoldalas latinnyelvű tervezete. Kéziratos munkáit próbál­ta később megjelentetni, de támogatót nem talált hozzájuk. 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom