Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Pálmány Béla: Adatok a szécsényi Forgách kastély történetéhez 1335–1765

si vei paululum reficeretur (quod una cum armentarii reparatione D(omi)nus Capi­taneus vix flor(eni) 60 constitutur existimat) opinio est vecta in summitatem machi­na magno ad defensionem loci circum quaque usus esse posse." 23. Mocsáry Antal: Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geográphiai ós Statistikai Esmértetése. Pesten, 1826. (hasonmása kiadva Szócsény, 1982.) TIT. k. 163. o. 24. Nagy Iván: Lubellei és kisfaludi Lipthay család nemzedókrende ós oklevelei. Pest, 1858. Jakus Lajos: Szécsény városfalát építő Lipthay István vicekapítány. Szé­csényi Honismereti Híradó (X.) 1987. 31—32. o. 25. PatayPál (1965) 17. és 25. o. Lelőhelyüket, sajnos, nem közli. 26. Pálmány Béla: Szécsény úrbéri viszonyai az újratelepítéstől a jobbágyfelszabadí­tásig (1690—1848). In: Tanulmányok Szécsény múltjából 1. (szerk. Praznovszky Mihály) Szécsény, 1978. 49—56. o. Pálmány Béla: Végvárak Nógrád vármegyében a török kiűzése és az újratelepítés korszakában (1663—1703). A Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve XII. (szerk. Bagyinszky Istvánné és Praznovszky Mihály) Salgótarján, 1986.,70—77. o. 27. Besztercebányai Állami Levéltár — Radvány (a továbbiakban: SABB) Koháry­Coburg es. lt. III. 8984. (1690) 28. TJo. III. 3060. (1691) 29. Pálmány Béla: (1982) 76. o. 30. SABB Koháry-Coburg OB.- lt. III. 3069 (1692) és III. 3078. (1692) 31. TJo. 11.6692. (1709) 32. Uo. III. 6716. (1714) 33. Uo. III. 9264. (1717) 34. OLE 156 UC 9 : 60(1718) 35. OL P 287 A Forgách cs. lt. Jelzetes ir. Ser. I. Faso. С № 22. 36. SABB Kohárv-Coburg cs. lt. II. 9024. (1724) 37. Uo. III. 6293. (1724) 38. OL Filmtár A 393. d. A szécsényi római katolikus plébánia anyakönyvei 39. Mocsáry Antal (1826) I. k. 218—219. o. 40. P. König Kelemen (1931) 340. és 342. o. 41 Névtelen szerző: A Földön lakóknak mondatott keserves három jaj, melyekből minemű kegyes gondviseléssel a Méltóságos ghimesi Gróf Forgács Jánost tekintetes nemes Nógrád vár-megyének jó emlékezetű főispánnyát, koronás királyunk ő felsége komornyikját melléje vevó Jesus. . . halotti pompája szomorú alkalmatos­ságával. A szécsényi ferencesek templomában 1735. Szt. Iván hó 2. napján. Kassa. 42. P. König Kelemen (1931) 338. o. 43. Bártfai Szabó László: A Hont-Páznán nembeli Forgách család története. Eszter­gom, 1910. 593—594. o. 44. OL P 287 Forgách cs. lt. Jelzetes ir. Fasc. С № 26 ( 1737) 45. Pálmány Béla (1978) 60)61. o. 46. Niedermannn Imre: Nógrádi élet és régi világban. Bp. 1942. 31. o. Idézi, hogy gr. Forgách Ferencet 1736. január 9-én a ,,szécsényi vár nagyobbik palotájában (ad maius Palatium arcis Szécsény) iktatta be a vármegye közgyűlése főispáni hivata­lába és főúr új gazdasági épületeket is építtetett nagy költséggel. 47. OL E 205 Magyar Kamara Archívuma — Acta Camoralia 78. tétel Bálás István alispán pere Ficsor József ós felesége ellen ( 1758) 48. OL Filmtár A 393. doboz. A szécsényi római katolikus plébánia anyakönyvei 49. OL P 1882 Forgách cs. lt. 14. tétel Szécsényi ós gyöngyösi uradalmak gazdasági ir. Számadások ( 1761—1766) a 9. csomóban. 50. Pálmány Béla (1978) 64—65. o., Horváth Imre: Szeretsós ágy, melyben méltóságos ghimesi gróff Forgách Sigmond, szécsényi ós gácsi váraknak örökös ura, . . . kinek is keresztényi irgalmasságát és álhatatos békességes tűrését, pompás exequiájának alkalmatosságával élő nyelvével ekóppen fejtegette Szécsónyben. . . Szent Jakab havának 4. napján 1769. esztendőben. .. P. Horváth Imre. H.n. 1769. 51. Pálmány Béla: A szécsényi uradalom és népe az Urbáriumtól a jobbágyfelszaba­dításig (1770—1848). Bölcsészdoktori disszertáció kézirata (ELTE ВТК Történész Könyvtár ós a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum Adattára állományában) 7—8 p. 52. François —Xavier de Feller: Itinéraire ou Voyages de M. l'abbé de Feiler en diverses parties de 1' Europe: en Hongrie, en Transylvanie, en Esclavonie, en Bohème, en Pologne, en Italie, en Suisse, en Allemagne, en France, en Hollande, aux Pay-Bas, au Pays de Liège etc., ouvrage posthume, dans lequel se trouvent beaucoup d' observations et de réflexions intéressants. Liège — Paris, 1820. Tome I-ere, 113, 117, 211. o. A szerzőről Carlos Sommervogel: Bibliothèque de la Compagnie de Jésus Tome III. Bruxelles — Paris 1892. 606 és köv. о. SO

Next

/
Oldalképek
Tartalom