Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Belitzky János: Az 567/568. évi avar honfoglalók hely- és személy és egyéb név hagyományainak kérdése
Ilyen szórvány az Esztergomtól D-re levó' dombságon fekvő Uny falu (Gy. II. 316.), ami 1262-ben Hun néven szerepel. Nevében az evenki ún-mi ige (445. b.) alapszavának 'olvaszt; szétolvaszt, felolvaszt' jelentését vélem felismerni, amit a vasolvasztásra magyarázok. Ezt hihetőleg olyan „kohó" segítségével ós olyan módon művelték, amiket Gömöri János a tanulmánya 321. és 343. oldalán rajzban bemutatott. Amennyiben tehát tehát a régészeti kutatások a soproni Und ós az Eesztergomi Uny falu határában ilyen kohók nyomaira bukkannának, feltevésem igazolására tárgyi bizonyítékaim is volnának. Megjegyzem, hogy a magyar Kér törzs nevét viselő soproni Nemes- és Űj-Kér falvak neve, ha azt az evenki kÉr = kEvEr I. szóból magyarázzuk 'rét, mező' jelentésű (230. a.). Elgondolkoztató, hogy Gömöri és Rábay plébános az Und-tói egy faluval K-re fekvő Nemeskér határában a japán Sió 'vízlevezető árok' nevű patak partján lévő domb feltárásakor vasolvasztó kohókra utaló töredékeket találtak. Kétségtelen, hogy a soproni ún = un magyar -d képzőt vett fel, az esztergomi ún pedig az -n hangját magyar hatásra -ny hanggá változtatta, minden nehézség nélkül megmagyarázható és érthető. Az azonban feltűnő, hogy a 'kovács' jelentésű szavak — tavin, tavicsimní, tavitcsarí, tavicsivkí, a 'lópatkoló' tavicsín és a 'kovácsműhely' tavitkít nem található meg a helyneveinkben, miként az 'üllő' tavingkí és tavicsivún nevei sem. — Feltételezem, hogy ez a hazánkbéli evenkiknél a mesterség kultikus és titkolt jellegével függött össze ós lehet, hogy Uny 1262. évi 'fűrész' jelentésű hűn (495. a.) elnevezése is fedőnév volt. Mindaz, amit eddig leírtam csak a tájékozódást elősegítő részlet, mert ennél kisebb léptékű egy helyneveket felsoroló térkép, annál nagyobb az eddig ismeretlen elnevezések száma. Az oklevelekben található mandzsu—tunguz eredetű személynevek vizsgálata is hiányzik a jelen tanulmányomból, és az is későbbre maradt, hogy miként alakultak ki vidékünk koraközépkori megyéi, mert ezt csak a különböző magyar, német és egyéb nyelvi adatok segítségével lehet majd megoldani. — Kezdeti lépésként azonban közlöm, némi utalások beiktatásával, az alábbi Névmutatót. Ang, Anghely pta 17, 18, 19, 21, 22, 32. — Arak 9. — Asa, Ássa 30. — Aszal, Aszaló, Aszali 31. —Ászár 30, 31. Babot 21, 22. — Bácsa 12. — Bajcs 9, 10, 12, 39, 41, 43. — Bele-vár 13. — Beled 13, 43. — Beleg 13. — Belle 43. — Bene 30. — Berencse, Berencs, Berence 44. — Bodó csn 22. — Bodon-hely 21, 22. — Bogáti 20. — Borba, Borbás csn csn 24. — Bot-telek 20. — Botka-tag 18. — Buga leánynév 18, 20. — Buga, Bugát csn 19. — Buga-patak 19, 21. — Butka, Butyka 18. Cák35. — Cirák 13, 14. Csács 34. — Csécsény 32, 33, 35. — Csemez 32. — Csomor 32. Deremen gonosz szellem 7. Eke 40. — Eke-kút 39, 40. — Ekecs, Ekeké, Ekei 40. — Ete 35. — Etej 35, 39, 40. — Eted, Etény, Etes 35. Galánta, Galántai-dűlő 9. — Geller 40. — Gug 24, 26, 31, 43. — Gulla 28. Gyalap 10. — Gyalla 41. — Gyánt 24. — Gyér, Gyér 37. — Gyerk 37. — Gyerla 37. — Gyón 24. Hal 28. — Haláp 43, 44. — Hány, Hanság 10, 11, — Hecse, Hecsei 17, 24, 26. — Himed 26, 31. — Hún 46. Izsa, Izsáp 41. — Ilmár 24, 25, 26, 27, 28, 31, 43. —Iván 16, 17. Kát 24. — Kamarun 37, 38, 39. — Kamarum 37. — Komarno 39. — Komárváros 39. — Kér 46. — Ketel szn 38. 40
