Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Lengyel Ágnes: Fejezet egy Nógrád megyei falu (Terény) vallási néprajzából

szövegei. Például: „Drága Jézusom, nagyon szeretlek! Napjába hússzor elmondom, még a buszba is suttogom magamba."

36 A röpimák — az egyéb imákhoz hasonlatosan — lehetnek dicsérő, hálaadó és kérő jellegűek. „Mikor, milyen sorsban van az ember, mikor mit kér a Jóistentől, mikor mire van szükség."

3

' A kérések sorában az első helyen az egészség áll: „AJóistenhez sóhajtok, hogy az erőt, egészséget adja nekem, semmi mást."

38 E rövid szövegek a katolikusoknál leggyakrabban a „Szűzanyához", Szent Antalhoz, az „Űrjézushoz" szólnak: „Mária, hajnali szép csillag, könyörögj érettünk" stb.

39 A fohászok más része hozzátapad a napszakokhoz kapcsolódó ájtatossághoz. Sz.I.-né például így sorolja reggeli imáit: „Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy utána fohászka."

40 Megjegyezzük, hogy mintha a katolikusságra jellemzőbb lenne a röpimák, a nap közben rendszertelenül mondott imák használata, az imáknak egésznapi felszínen tartása : „Amerre megyek, egész nap rebeg a lelkem."

41 A röpimák megnevezésében eltérés mutatkozik a két felekezet között. Katolikusok következetesen „fohász", „fohászka", esetleg „röpke ima" néven nevezik meg ezt az imatípust, míg az evangélikusok a „sóhajtás" szót alkalmazzák rá. A felekezetenkénti imagyakorlat meglévő hasonlatossága mellett ez utóbbi adat a más vallást követők viszonylagos elkülönülésére utal. Tevékenységekhez kapcsolódó imádságok A tevékenységekhez kötődő imagyakorlathoz tartozik a munkavégzés, az étkezés, mosakodás, az otthon elhagyása, szenteltvíz vétele, vásár megkötése ós más olyan cselekvésformák, melyekhez kapcsolódik ,:y agy egykor kötődött ima. A munka és kultusz kapcsolatával foglalkozó kutatók megállapították, hogy a parasztság gazdasági tevénységével kapcsolatban álló varázscselekmények, kultikus cselekedetek a hagyományosan élő közösségeknél teljesen egyenértékűek a fizikai értelemben vett munkával. „A munka, a gazdálkodás egy-egy mozzanata csak akkor van befejezve, teljessé téve, ha a hagyománytól előírt kultikus cselekedeteket is elvégezte a gazdálkodó ember."

42 A munkához kapcsolódó imádságok funkcióját igazolandó, mondta el Terónyben a következő hiedelemtörténetet az evangélikus J.A-né: „Az Úrjézus, mikor járt a földön, egy asszony kapált... és hogy mán nemsokára elvégzi mán. Mondta neki az Úrjézus, talán, ha az Isten segít, elvégzed. Ha nem is segít, akkor is elvégzem, aszongya. Mán nem sok van. És ment arra másnap, ós akkor is kapált, és még mindig vót neki..." A munkavégzés előtti fohászkodás leginkább kérő jellegű: „Jézus segéjj!"; „Oh, édes Istenem, segéjj, ki segít rajtam, ha te nem." Vagy: „Hozzáfogok kászálnyi a fődön. . . Hát, ugye apám az így monta: Istenem, Uram segíts meg ebbe a munkába."

43 A munka elvégzése közben mondott, vagy gyakrabban énekelt imák, egyházi énekek vallási célzatnak megfelelően tarják a kapcsolatot a transzcendens erőkkel, másrészt feloldják a munka egyhangúságát, hamarabb telik az idő: „Ahogy dogozók, úgy énekölök."

44 Ez esetbén a vallásos énekek egyfajta munkadalnak is tekinthetőek, melyek azonban szöveg vagy forma szempontjából nem kapcsolódnak az adott tevékenységhez. 357