Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Földi István: A „Tereskei Leánynépfőiskola” története 1945–1946

Földi István A „Tereskei leánynépíőiskola" története (1945—1946) Mottó: ,,A paraszt leánynak nein arra van szüksége, hogy környezetéből kiszakítsák, hogy majd asszonykorában kedvetlenül és tájékozatlanul álljon életfeladataival szemben, — hanem arra, hogy megtanulja; miként lehet a rendelkezésre álló eszközökkel külömb otthont teremtenie családja számára." (Szabó Gáborné: Beszámoló a Tereskei Leánynópfőiskola megindulásáról; NML. XXIV. 502., 110/946.) A szervezés A nyugat-nógrádi kis falu, Tereske, Mária mennybemeneteléről elnevezett katolikus templomának szószékéről, az 1946. október 7-i misén, Völgyi István plébános toborzógyűlést hirdetett meg a Huszár-kastély nagytermébe. Beszédében a községben létesített leány népfőiskoláról szólt és kérte, hogy oda minél többen jelentkezzenek. A misét követő litánia végeztével körülbelül százötven főnyi tömeg gyúlt össze a megjelölt helyen. A népfőiskola vezetője, Szabó Gáborné született Wéress Jolán mondott először beszédet „Mit hoz a népfőiskola a falunakV címmel. Ezután ismét Völgyi István kért szót, és a gyűlés résztvevőit újra buzdította a népfőiskolára való beiratkozásta.

1 A toborzógyűlést azonban hosszú szervezőmunka előzte meg. A község képviselőtestülete már 1945. június 19-én tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy a Huszár-kastélyban nyerne elhelyezést a népfőiskola és annak tanereje.

2 A Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági és Kertészeti Üjjászervező Csoportja Somogyi Imre nemzetgyűlési képviselő javaslatára augusztus folyamán megbízta Szabó Gábornét azzal, hogy a falu leányai részére háztartási, háziipari és kertészeti jellegű népfőiskolát szervezzen. (Somogyi Imrének (1902—1947), aki szobrász, agrárszakember és parasztpárti politikus volt, jelentős szerepe volt a Győrffy István Kollégium és a Győrffy István népfőiskola létrehozásában is. Ez utóbbinak egyik kezdeményezője és irányítója volt. Később népi kollégiumot is neveztek el róla.) Az erről szóló megkeresésükben vállalták, hogy a népfőiskola vezetőjének javadalmazásáról ők gondoskodnak. A községnek egy alkalmas helyiséget és gyakorló területet kellett volna csak biztosítania. Ezekre a célokra a helyi levente egyesület megürült helyiségét, valamint a tanítói javadalmi kert melletti, mintegy 200—300 négyszögölnyi területet kérték. Előrebocsátották,hogy e két feltétel teljesítése híján kénytelenek lesznek ,,a leány népfőiskolát más, haladni vágyóbb és megértőbb községbe áthelyezni."

3 A képviselőtestület a kérdésben már szeptember 4-ón határozatot hozott. A népfőiskola céljára a levente egyesület helyiségét már nem tudták volna átadni, mert azt előzőleg már kijelölték a plébános lakásává. (Tereske temploma 1945 őszén nyert önálló plébániai jogot és Völgyi István.voit a falu első plébánosa.) A kertészeti gyakorló terület céljára kórt kert sem állt már rendelkezésre, mert azt egy korábbi határozatukkal jegyzői javadalom címén átengedték a faluban lakó akkori jegyzőnek, Mezőtúri Józsefnek. Felajánlották viszont a községi iskola bármelyik termét „úgy, hogy a többi tanórával összehangolva akadály nem lesz". Az iskolában azonban a magas tanulói létszám miatt délelőtt és délután is tanítottak. A körjegyző sem zárkózott el attól, hogy a volt faiskolai részt gyakorló területként átengedjék. Szabó Gáborné azonban baromfitenyésztést és méhészetet 327