Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Szomszéd András: Az alsófokú népoktatás története Kisterenyén az első népoktatási törvénytől az általános iskola megalakulásáig 1886–1946

2. Nógrád Megyei Levéltár (továbbiakban NML) IV. 188. A füleki es. kir. vegyes szolgabíróság 524/1857. Berg Adolgf „tetlegesen tett szénlopási ügye" Kisterenyén 1857. 3. 1867. május 19-én megnyílik a Budapest-Hatvan-Salgótarján vasútvonal. 1887. július 31-én ebből ágazik ki aKisterenyei-Kál-Kápolna-Kisujszállási szárnyvonal. Vö. Magyarország történeti kronológiája. Továbbiakban: MTK. Bp., 1982. III. k. 740. p. Vasúti lexikon Főszerkesztő: Urbán Alajos. 1984. 776. p. 4. A lakosság létszámának alakulása 1869—1949 között (Vö. NML filmtár 1930-as népszámlálás 1420-as filmkocka. 1960-as népszámlálás KSH kiadvány) Bp. 1963. Év: 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 Lakos : 2240 2116 2690 2783 2896 3200 4144 6231 6462 1922-ben felépült a Chorin-telep — jelenleg Bányatelep —, Erzsébet-telep — jelenleg utca, 1949-ben az alábbi külterületi lakott helyek tartoztak a településhez: Alsó-Felső Bikkvölgy, Dorogkoplaló, Gyula-bányatelep, Keszi, Kotyháza, Krakkó, Nyárjaska, Nagyrót, Ravaszlyuk, Világos, Zimony. 5. A jobbágyfelszabadítás során a több mint 7600 kh földterületből 3630 kh gr. Gyürky István tulajdona, 827 kh br. Luzsénszky Pálé, az úrbéresek tulajdonában 1344 kh. osztott és 351 kh osztatlan (legelő, erdő) birtok jutott. Vö: NML. XV. 1. AFTH iratok, Kisterenye telekjegyzőkönyvek 1—240-ig. 6. Magyar Statisztikai Közlemények 48. k. I910-es népszámlálás adatai. Kisterenyén 991 kereső közül 411 a mezőgazdaságban, 114 a bányászatban, 139 az iparban és 147 kereső a kereskedelemben dolgozik. 7. Magyarország története 1848—1890. Főszerk. Kovács Endre Bp. 1979. 1995.. 8. Szomszéd András : Jobbágyiskola és jobbágyiskolázás kisterenyén a „C anoniea Visitatiok tükrében. In. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve Starján, 1985. XI. k. Közlemények 291—300 p. 9. MTK. III. k. 1848—1944. 745. p. 1868. december 5. 1868. XXXVIII. te. 10. Rozsnyói egyházmegye schematismusa 1861. 64. p. Egyházi tulajdonban. 11. NML. IV. 264./4. 5626/1866; NML. IV. 264. 1869-es népszámlálás közsógsoros adatai. 12. NML. IV. 263. Nr. 5626/1866. 13. Az iskola az 1867-es színes birtokvázlaton még nem látható, egy 1833-as térképvázlaton a volt tanácsháza Münich Ferenc utcai frontjára van bejelölve. Vö. NML. 402. No. 2798/1893. 14. NML. IV. 489. Felső-Nógrádi Tanító Egyesület névsora. 15. Shvoy Miklós: Nógrád megye története (kézirat) 244, 445, 243 p. IV. 404. 1873. december 18. Fráter György Alispán jelentése. 16. VIII. 103. Kisterenyei katolikus elemi népiskola anyakönyve (továbbiakban Kt. e. n. a.) 1884/85. I—VI. oszt. 1893/94. I—II. oszt. NML. IV. 405. Nógrád vármegye alispánjainak iratai: Továbbiakban: Alispán No. 4181/1877. Ez a sommás megjegyzés csak részben igaz, a 15 izraelita tanköteles közül 4 nem jár iskolába, 8 a kisterenyei izraelita zugiskolát látogatja, 3 pedig Egerbe jár tanulmi. 17. Corpus Juris Hungaricum Magyar Törvénytár 1836—1868. Budapest 1896. 449—469 p. XXXVIII. te. 4. paragrafusa. A büntetés első ízben 50 krajcár, másodízben 1 forint, harmadízben 2 forint negyedízben 4 forint. 18. NML. VIII. 103. Kt. k.e.n. a. 1888/89. IV—VI. o. 19. Nógrád vármegye népoktatásának története, szerk. Pacséri Károly. Balassagyarmat 1900. 148. p. 20. NML. VIII. 103. Kt. k.e.n.a. 1884—1899., Ш. Losonc ós Vidéke 1880. szeptember. 21. NML. 263—4. Nógrád vármegye közigazgatási hatóságának iratai (TovábbiakNVM kti) No. 1996/1867. Tanítói jövedelmek. 22. NML. IV. 263—4. No 5626/1866. 23. NML. XV. 1. ÁFTH iratok. Kisterenye tjkv. 246. sz. 24. Pedagógiai Enciklopédia különös tekintettel a népoktatás állapotára, szerk. Verédy Károly. Bp. 1886. megyei címszavak alatt. 25. Pacséri id. mű. Vö. 19-es jelzet. 26. Pacséri id. mű. 148. p. Az egyház vagyona ingatlanban :a plébános bírt 29 hold szántót, egy hold kertet, 2 hold 1088 négyszögöl rétet. A templomhoz tartozott 306