Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Szomszéd András: Az alsófokú népoktatás története Kisterenyén az első népoktatási törvénytől az általános iskola megalakulásáig 1886–1946

À község teherviselésének következménye lett az oktatás feltételeinél javulása. Az egy tanítóra jutó tanulólétszám a két új tanító beállításávak határozottan csökkent, átlagban 30 tanulóval. A tantestület a katolikus iskolánál csak férfiakból állott — ami másutt eddig nem volt általános —. most a tantestületbe került 2 új tanítónő, Geitner Sarolta és Szentpétery Katalin (későbbiekben Aschatz Józsefné) személyében. A női kézimunka tanítása a mindennapos iskolában ós a háztartásban tanítása az ismétlő iskolában így megoldódott. Az általános beiskolázást, és méginkább a hat osztály elvégzését az iskolafenntartó sem volt képes végrehajtani. Ha egy pillantást vetünk az osztálylétszámokat feltüntető táblázatra, láthatjuk, hogy a beírt és az évi végén is még érvényes létszám között 5—12 %-os eltérés mutatkozik. (Év elején beírt létszám a dőlt vonal előtt feltüntetett szám, majd ezt követi a kimaradt, illetve nem osztályzottak száma.) Tanév I fiú lány II. fiú lány III. fiú lány IV. fiú lány V fiú lány VI. Tanífiú lány tók száma 1901/ 02 63/4 61/10 6/7 46/6 83/8+ — — — 6 1902/ 03 63/7 78/15 92/17+ 60 34 16 22 2 — — 1 5 1903/ 04 49 63/6 106/7++ 86/6 43 18 2 — 5 -f =fiú lány együtt koedukált osztály; + + =keodukált, bukott 28 tanuló. Az osztálylétszámok aránytalanok, minél magasabb az osztály, annál kevesebb a tanulólétszám. Az 1901/02-es tanévben — az egyébként hiánytalan naplóban — nincs IV—VI-os tanuló beírva. A fiúk és a lányok elkülönítésére nem mindig tanévben törekszenek, bár ekkor még a tendencia általános. Általában a IV—VI-os tanulók összevonása a jellemző. Az ezekben az osztályokban tanító nevelők helyzete a legkedvezőtlenebb. A tantárgyak magasabb száma miatt egy nap legalább 15 órára kellett a nevelőknek felkészülniük, ha produkálni akartak. A lemorzsolódás mellett aránylag nagy volt a bukások száma. Voltak olyan osztályok is, ahol a 20 %-os volt a bukott illetve nem osztályozható tanulók aránya. A rendszeres iskolába járás csak keveseknek adatott meg. Rendkívül magas volt a hiányzás. Például az 1904/05-ös tanévben a 97 elsős tanuló 970 órát igazoltan (betegség) 2917 órát pedig igazolatlanul mulasztott. Az ide beírt tanulók összesen 3887 órát mulasztottak. Ez közel 40 óra mulasztás tanulónként. De a II. osztályba is egy tanulóra 17,18 óra, a harmadikban pedig 30 óra jutott egy tanulóra. A legtöbba a mulasztott órák száma szeptember, október és május június hónapokban. Oka közismert, a gyerek otthon kellett, hogy segítsen. Ugyancsak feltűnően kevés gyerek járt az V—VI. osztályokba. A legtöbb az első három osztály kijárása után vagy kimaradt, vagy jobb esetben ismétlő iskolába utalták, mint túlkorost.

28 Ez az állapot nemcsak kisterenyei specialitás megyeszérte alacsony az iskolázottság. Az 1900-as népszámlálás szerint Nógrád vármegyében írni-olvasni tudott a felnőtt lakosság 66,6 %-a, a fenn2SÖ