Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Valecsik Árpád: Adalékok a Nógrád megyei automobilizmus történetéhez

Valecsik Árpád Adatok a Nógrád megyei automobilizmus történetéhez В dolgozat ötletét egy kiállítást megelőző anyaggyűjtés adta. A Nógrád Megyei Levéltár és a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ közösen rendezett kiállítást a balassagyarmati egyesületekről. Az anyaggyűjtés során bukkantam rá a Bükk és Mátravidéki Automobil Club alapszabályára, s annak módosítására

1 és az Eszakmagyarországi Automobil Club Nógrád és Hont vármegyei osztálya alakuló közgyűlésének iratanyagára

2

. Elgondolkoztam, vajon mi történhetett Nógrádban az autózás hőskorában, hogyan terjedt el az automobil, milyen lehetett a motorizáció? A századordulótól elterejedő új közlekedési eszköz, az automobil történetéről kötetek állnak rendelkezésünkre. Kevésb vagyunk azonban tájékozottak, még kevésbé ismerői annak, milyen kezdetei voltak ennek Nógrád megyében. Ezzel a kis dolgozattal kettős célt kívánok magam elé tűzni: egyrészt szeretném bemutatni az Eszakmagyarországi Autimobil Club Nógrád és Hont vármegyei osztályának létrejöttét, és néhány pezsgő évének tevékenységét, másrészt ezen keresztül vázlatát adni az autóközlekedés Nógrád vármegyei kezdeteinek. Az autózáshoz nyilvánvalóan nem csupán jármű, hanem infrastruktúra is kellett. Nógrád megye közútjainak történetét már megírta Szvircsek Ferenc

3

, azonban az előkerült újabb dokumentumok némileg kiegészítik az általa már elmondottakat. Jelen dolgozatomban nem kívánom autózásunk történetét megírni, mert ehhez egyrészt a tanulmány terjedelme nem lenne elég, másrészt a források hiányában is meglehetősen nehéz lenne történeti teljességre törekedni. így inkább csak adalékokra szorítkozom. Forrásaim főként megyei törvényhatósági bizottsági közgyűlési jegyzőkönyvek, polgármesteri iratok és a helyi sajtó híradásai. Munkám alapvetően forrásközlés célzatával készült, de az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és a tagok névsora elé mindenképpen szükségesnek tartottam a források alapján hitelesnek tekinthető-természetesen a teljesség igénye nélkül — általános tájékoztató részt iktatni. A vasút fejlődésének általában megfigyelhető lelassulását a fejlett tőkésországokban új, modern közlekedési ágak, elsősorban az autóközlekedés térhódítása kísérte. Magyarországon azonban ez nem így történt. Az útépítés még viszonylag számottevően előrehaladt, hiszen az 1920-ban meglévő még 16,5 ezer km kiépített úttal szemben a II. világháború előtt már mintegy 25 ezer km hosszúságú úthálózat volt. A forgalomban lévő gépjárművek száma motorkerékpárokkal együtt az 1920. évi 1,7 ezerről 1930-ra 30,3 ezerre ugrott, azt követően azonban a növekedés megállt, s 1937-ben is csak 30,8 ezerre emelkedett.

4 Ez messze elmaradt a nyugat-európai motorizáció színvonalától. Vajon az országon belül milyen volt Nógrád vármegyében a motorizáció helyzete az I. világháborút megelőzően és a két világháború között? Nógrád megyében még az első világháború előtti időtől vannak korabeli híradások az automobil térhódításáról. A Losonci Űjság 1912. július 12. száma már arról tudósít, hogy autóvállalat nyílt Losoncon.

5 Ugyancsak a Losonci Újságban jelent meg július 25-én, hogy Vecsey Ferenc ragyolci földbirtokos autó vállalatot létesített Losoncon. A híradásból megtudjuk, hogy három vagy négy automobilt fog tartani és ezekkel a forgalmat lebonyolítani. A viteldíjak a következők voltak : a kocsinak 253