Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Belitzky János: Az 567/568. évi avar honfoglalók hely- és személy és egyéb név hagyományainak kérdése

hogy mind a két helyen hiányzik a galanta = údjata szó, amit a Szótár orosz szövege a szled főnévvel fordított le. A -ta, -tE, -to hangzóhasohulásos II. képző a 790. oldalon ugyanis a -m í infinitivus nélküli igei alapszavakat névszósítja. Az igen ritka Galánta helynevünk 1877-ben csak a Pozsony megyei mezőváros, a MFHT-ban pedig csak a Győr-Sopron megyei dűlőnevek egyikének a nevében fordul elő. A Szigetközben, Máriakáinok határában, szinte kiabál a neve jelentésének az értelmezéséért az egykor vízfolyások közti Arak dűlő. Az evenki arak (34. a.) jelentése 'rák', mivel pedig az evenkik puszta főnévvel illették a helyneveiket, magyarosan „árkos" a terület neve. Hasonlóképpen vízzel, mégpedig folyóvizek elágazásával magyarázható meg a mai Nagy-JBajcs határában fekvő, ugyancsak evenki eredetű, Szegle területnév. A szEglÉ-mÉ 'elmegy az elágazásnál' (375. a.), ami itt egy tekervényes vízfolyás bifurkálására, két ágra szakadására utal, ami még ma is így van. Az evenki elnevezés nyilván a bajcsi birtoktesten élőktől származik, akik „főnevesítették" az ige 3. személyi! alapszavát. Az Ásványráró határához tartozó Gyalap terület a község Duna menti legészak-keletibb részén, a Nagy-sziget és Töklevél-sziget alatti nagy folyamkanyarulatban, szintén evenki elnevezés. Eredője a djala-mí I. ige 'megfordítani' (147. a.) djala alapszava, amihez a többes szám 1. személyű képző (783. 1.) járult és így a jelentése kb. 'nekünk fordul meg'. Mivel pedig az evenki dja a magyraban gya-n&k hangzik, létrejött a Gyalap elnevezés. A szigetközi Bezenye határában ugyancsak evenki a Tályok területnév, amelynek még az az érdekessége is megvan, hogy magyar többesszót kapott. Az evenki taj 1. 'közeli rokon'. 2. 'unokaöcs' (322.a.). Itt — miként néhol másutt is — az történt, hogy az evenkik elnevezéseinek a jelentését a velük érintkező magyarok még ismerték és hihetőleg velük is rokonságba került taj-ók — dunántúli nyelvjárásunk szerint tály-oik földterületét így nevezték el. y A Rábca és a Szigetköz közti terület evenkiből származó Hány, Hanság nve a han ige 'megfullad, fullad' -mi nélküli alapszavával áll összefüggésben, amely esetben az egyes szám 3. személye maga a vízzel sokszor és sokféle módon borított terület, a mocsarak és lápok világa (468. b.). — A végső -m lágyításával magyarrá lett Hány név egyes területekkel kapcsolatban az azok használatára vagy birtoklására utaló elnevezéseket kapott az idők folyamán, akik felsorolása gazdaságtörténeti jelentőségük miatt kívül esik jelen tanulmányom keretein. — Az azonban kétségtelen, hogyha valahol, akkor a Lebenytől nyugatra kezdődő Hanság területén nagy szükség lehetett az utat mutató jóindulatú Musun = Mosón szellem útmutatására. — Jutott azonban néhány Hány a későbbi Sopron megye területére is. Sopronhorpácstól nyugatra Und a szomszéd falu. Ettől tucatnyi falu határán túl ÉK-re található Osli, amelynek K-i határrészében van egy Undi nevű terület. Ésszerűnek látszik tehát az a feltevés, hogy az ugyanazon megye Und falujából származó Undi család távoli birtokrószével állunk szemben. A megyetörténet írásakor magam is ezt hittem, de azóta rájöttem, hogy két különböző jelentésű evenki szóról kell beszélnünk. Az undi 'mezei nyúl és egy ritka hörcsögfajta az 'ug-egér' (447. b.) jelentésű, nyelvünkön undi-пак ejtett és írott szó, vagyis a terület az ott ugrándozó állatocskáktól kapta a megtévesztő nevét. Und község viszont az evenki ún-mí ige (445. b.) -mi nélküli alapszavából — 1. 'olvaszt'. — 2. 'szétolvaszt, felolvaszt'. — a magyar hely- vagy személynévképző -d hozzáadásával alakult ki. Und tehát az evenki tavicsimní-k, azaz kovács-ok — idegenből átvett jövevényszavukkal darka'-ъак. vagy dar23