Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Praznovszky Mihály: Egy kisvárosi értelmiségi életmódja és tárgyi világa a századfordulón

A melléképületek közül csak a nyaraló szobájában volt egy szekrény, természetesen a lakóépület konyhájában volt konyhaszekrény (három fiókos), míg feltehetően rosszabb állapotú szekrényt (kettőt is) tettek be az éléskamrába, sőt a kocsiszínbe is dobtak ki használaton kívüli iratszekrényt ós egy másikat is. A kiegészítő bútorok között találunk újságtartót (fából), bottartót, fonott virágkosarat, kis fakeresztet, festett levelesládát, porcelán virágtartót, szobapermetezőt, zsámolyt, ruhafogast, pipatartót, pénzszekrényt. Lámpát több helyen említenek, a vendégszobában pl. egy függőlámpát, és egy nagy asztali lámpát (majolika, réz alapon); egy kisebb lámpát (emailos, réz alapon) a sarokszobában; a konyhában egy asztali üveglámpát és egy ilyet a nyaraló konyhájában is. Ami viszont minden szobában megtalálható, az a köpőláda. Itt kell megemlítenünk az órákat is. Fali ingaóra volt a hálószobában, az előszobában, a vendégszobában egy régi állványos óra üvegszekrénykében kis íróasztalon állt, míg a konyhában és a nyaraló konyhájában is volt egy-egy falióra. Falitükör volt a sarokszobában és a vendégszobában. (Itt kettő is.) A bútorok között volt egy nagyértékű történeti darab, a már említett Grassalkovich-féle szekrény, de erről a műtárgyak között szólunk. A szőnyegek nagy számát már említettük. Nem valószínű, hogy mind az eredeti helyén lett volna, főleg a vendégszobában, ahol 16 szőnyeg volt, és elég nagyméretűek. Vannak közöttük futószőnyegek, hosszabb-rövidebb darabokban. Általában csak a színüket írják le, egy helyen említik, hogy szürke futószőnyeg gácsi gyártmányú. (A híres nógrádi posztógyárból származott.) Voltak díványszőnyegek, mind a kettő perzsának volt feltüntetve. A padlószőnyegek egy részénél említik: perzsa, smyrna. Bővebbet nem írtak róluk, ilyen megjegyzések vannak : téglány alakú, bordó alapú perzsaszőnyeg, 2 m X 1,25 m-es nagyságú. Az egyik típusról csak annyit írtak: „padlószőnyeg, bordó alapszínű fehér szélmintával, egy nagy salon szőnyeg, kopottas." Függönyt mindössze két szobában említenek, de minden bizonnyal több bolt. A sarokszobában két ablakra való csipkefüggöny zöld drapériával, a vendégszobában pedig egy csipkefüggöny drapériával, egy pár ablakdrapéria és leírnak még egy pár ajtódrapériát is. A kiegíszítő textíliák nagy mennyisége is szembetűnik, de típusaik aránylag szűkek. Vannak falvédők (három darab), az egyik, a Magas Tátrát ábrázoló kép minden bizonnyal nem egyedi darab, a másikban egy PE monogramm szerepel (Pintér Eleonóra tulajdona volt). A másik nagyobb létszámú csoport a fejés ül^párnák, összesen 21 db. Leírásuk általában semleges, de találunk a minőségükre utaló megjegyzést: selyem párna festett; díványpárna, bordó színű, kézimunka; díványpárna bársony moairé selyemhuzattal stb. A harmadik csoport az asztalterítőké volt, ezek általában kézimunkák. Néhány egyedi darab is található ezeken kívül : fehér gyapjútakaró, rajta festett virágcsokor és családi címer, díványdíszek; hit—remény—szeretet kézimunka keretben; bordó festett selymű faldísz; hintaszék-takaró; tűpárna terítőcskével. Az ágyneműk felsorolása leginkább az ágyakkal együtt történt, mint annak szerves része. így tudjuk, hogy az előszobában álló nagy rézágyhoz (amelyben Pintér Sándor elhunyt) tartozott 3 lószőrmatrac, 3 párna, 2 fehér pokróc, 1 lábdunna, 3 db „ostragán takaró", 2 lepedő és egy ágytakaró. A sarokszobában lévő keményfaágyban viszont bevont szalmazsák volt, két lábdunna cihástól, 2 kisvánkos, 1 bordó paplan, fehér gyapjú ágytakaró. 231