Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Praznovszky Mihály: Egy kisvárosi értelmiségi életmódja és tárgyi világa a századfordulón

Praznovszky Mihály Egy kisvárosi értelmiségi életmódja és tárgyi világa a századfordulón 1915. január 17-én 74 éves korában Szécsényben meghalt Pintér Sándor ügyvéd. A szócsónyi királyi járásbíróság 110/1915. sz. végzése nyomán három nap múlva megkezdték hagyatékának összeírását. Tanulmányunkban ennek a leltárnak az elemzésével próbáljuk megmutatni azt az életmódi viszonyrendszert, amely akkor Pintér Sándort körülvette, amelyet ő maga alakított ki meghatározott társadalmi feltételek és körülmények között.

1 Gondot okozott, hogy eddig ilyen típusú elemzéssel még nem találkoztunk a szakirodalomban, legalábbis a mi időmetszetünkben. Az ilyen kutatások főleg múzeumi jellegűek, egy-egy kiállítási enteriőrsorozat elkészítése során megfogalmazódott gondolatok összegzései. A polgári viszonyokra vonatkozóan a 17—18. századi Sopron lakóira végzett alapvető kutatásokat D. Askercz Éva, a debreceni polgárasszonyokra vonatkozóan pedig Szalay Emőke.

2 Ennél valamivel nagyobb számú kutatást végeztek a munkások életmódjáról. Itt mindenekelőtt Szabó Béla és Mialkovszky Mária kutatásai a mérvadók, akik egy-egy századfordulós munkásenteriőr teljes tárgyi és dokumentum anyagának feldolgozása után módszertanilag is új eredményt tudtak felmutatni.

3 A nemesi társadalom hétköznapjaira vonatkozó feldolgozások még szerényebb számúak s a századfordulóhoz érve inkább már bútortörténeti összefoglalók, amelyek természetesen nem haszontalanok témánk vonatkozásában sem.

4 Mi ezektől a tanulmányoktól annyiban térünk el, hogy a forrás milyenségéből adódóan sem enteriőr, sem iparművészeti, sem tisztán szociológiai vizsgálatot nem végezhettünk. így azt a megoldást kellett választanunk, hogy az életmód tárgyi elemeinek értelmezését vállaltuk fel. Ez nem egyszerűen tárgyleltár, hanem felrajzoljuk az életmód egyes színtereit, azok felszereltségét, minőségét, komplexitását.

5 Vizsgálatunk nem véletlenül esett Pintér Sándorra. Igaz ugyan, hogy életútja ós élethelyzete nem tipizálható, de mégis sajátos lehetősége a századforduló kisvárosi polgári életnek.

6 Polgári származású, apja falusi kántortanító, ő maga jogi pályára került. Csaknem négy évtizeden át élt Szécsényben. Vagyoni helyzetét meghatározta, hogy több arisztokrata családnak lett jogi képviselője. így pl. ő rendezte a Zichy család divényi uradalmának jogi ügyeit, vagy a Pejacsevich családot képviselte. Társadalmi helyzetét pedig az határozta meg, hogy nyitott szellemiségével, széleskörű érdeklődésével olyan intellektuális magatartást képviselt a kisvárosban, amely ott eleddig ismeretlen volt: az irodalmár, a régiségbúvár, a régész, a népéletet vizsgáló polgárét. Mindez a kettő együtt olyan mozgáspályákat is kijelölt számára, amelyek a társadalmi szerepjátszás kereteit is egyértelműen behatárolták. 1872-től haláláig tagja a városi képviselőtestületnek. A Takarékpénztár alapítója, ügyésze, később elnöke. Aktív résztvevője a helyi Gazdasági Egyesület életének. A szécsényi kaszinónak tagja és történetének krónikása. Az Iparos és Kereskedő Ifjúság önképző Körének díszelnöke. 1901-ben országgyűlési képviselőséggel koronázta meg pályafutását. 225