Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Szvircsek Ferenc: Elfelejtett üveghuták
tanúsító nyugta alapján a Jeszenszky Samu és Jeszenszky Danó javára bejegyzett kőszénásatási és bányaművelési valamint a békasó ingyenes és szabad ásatás és felhasználás jogát a Magyar Országos Bank Rt. megvette. November 7-én az összes jogokba a Magyar Országos Bank Rt-t jegyezték be. 44 Ez a vétel részét képezte a hat kisebbszerű bányavállalat megszerzése révén a Länder Bankházzal közösen 1881. augusztus 28-án meglapított Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt-nek. 45 . A bánya bezárására 1883-ban kerülhetett sor. Erre utaló forrásként a salgótarjáni nagyközség képviselőtestületi jegyzőkönyvének egyik beírását kell elfogadnunk. Ebben Hankus Imre budapesti lakos gyógyszerész a községben második gyógyszertár felállítását kérelmezte 1888-ban. A testület elegendőnek tartotta azonban az egyetlen gyógyszertár meglétét, s nem találta szükségesnek újabb felállítását, több példa mellett megemlítették, hogy „... Andrásfalvához tartozó Csókási bánya művelet és üveggyár, melyeknek külön orvosa volt, s melyek számos munkást foglalkoztatott, öt év előtt beszűntetve lettek, s újabbi megnyitásukra még ma sincs kilátás..." Az 1883. évi bezárást alátámasztja a bányakapitánysági adat, mely szerint Andrásfalván az ÉKI Rt. mellett birtokos Jeszenszky Samu törvényszéki elnök és Jeszenszky Danó ügyvéd 1883. IV. negyedévtől az illeték fizetése alól mentesítve lett, azaz törölték a bányakapitánysági nyilvántartásból. 46 1889. február 21-én az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. alakuló közgyűlése valamint az 1887. november 9-én a MOB Rt. részére kiállított nyilatkozat alapján a tulajdonjogot az ÉKI Rt. szerezte meg. 47 Jeszenszky Danó budapesti kir. közjegyző által még 1881—ben felvett tanúsítványában foglaltak alapján a bányaművelési és kőszénnel való szabad rendelkezési jogra a tulajdonjog 1904. február 27-én átruházás címén az ÉKI Rt. javára lett bevezetve a telekkönyvbe úgy, hogy a 617 magyar holdból álló területből 24 kat. hold és 1904. n. ölnyi területet Solymossy László javára jegyezték be. 48 A Jeszenszky testvérek által megindított szénbányászat ezzel véget ért Csókáson, helyet adva az Északmagyarországi Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. bányszatának, melyet az Rt. megvásárlásával 1925-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. folytatott ezen a területen. A csókási és salgótarjáni huták szomszédságában a múlt század végén új gyárak létesültek. Egyre jobban megerősödve, komoly nagyüzemmé fejlődve napjainkban reprezentáns képviselőjévé válva korunk modern üvegiparának. Jegyzet 1. A magyar korona országainak gyáripara. Üveggyártás 1898. VIII. füzet. Bp. 1901. 9, 12, 63—64. o. 2. OL Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1879/866 sz., 1880/40. sz., 122. sz. Dzsida József : A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nógrádi szénbányászatának története 1868—1943. Salgótarján, 1944. 61—62. o. György bányatelek fektetési térképe. NSZV. Térképtár. 7. sz. Helyzeti rajz. NSZV. Térképtár 310. sz. A salgótarjáni iparvidék. (Szerk: Gajzágó Aladár) Starján 1962. 43—44. o. 3. NmL. XI. 6. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Bányaigazgatósági levelező könyvek. 32/8. 1884—1886. 849., 866. o. 32/10. 1887—1889. 426. o. Salgótarján története. (Szerk. : Szabó Béla). Starján. 1972. 137. o. 167
