Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Petrikné Vámos Ida: Balassagyarmat mezőváros tanácsa és tisztikara a reformkorban
SziletzkiPál: jobbágy; 1834 és 1844 között esküdt, 1845-ben kisbíró, 1846— 1848 között ismét esküdt, 1834-ben tagja az adótartozások behajtására létrehozott bizottságnak; háza van a Nagy Tabán utcában, 1836-ban kocsmabérlő. Raksa Márton: jobbágy; 1848-ban kisbíró. * * * Az árvák atyja (tutor) tisztség kötődött legszorosabban az uradalmakhoz, ugyanis a földesurak joghatóságuk alatt az árvák főgyamnokai voltak, s ebbéli jogaikhoz — még az 1836:9. tcz. hatálybalépését követően is —ragaszkodva az árvagyámot ők nevezték ki. 38 Az árvák atyja kötelessége volt, „.. .hogy a városban árván maradt gyermekek vagyonát pontosan összeírja és a város tanácsának előterjessze, ha a tanács az összeírt árva vagyonát licitatio által eladatni rendeli, azt pontosan teljesítse; az árvák pénzét a város tanácsa vagy a méltóságos uradalmak tudta és írásbeli engedelme nélkül kamatra ki ne adja, kamatot rendesen beszedje és minden nevezetesebb kamatot, még magának az árvának is, a város tanácsa híre nélkül ki ne adjon; az árvák vagyonáról minden esztendőben rendesen elszámolni köteles, a városbéli árvák vagyonáról, minden javairól j ótállni köteles. " 39 Tehát ezt a tisztséget csak vagyonos polgár tölthette be, hiszen a reábízott javakért teljes vagyonával kellett felelnie, továbbá hivatala elfoglalása előtt biztosítékot is kellett fizetnie. Az árvagyámok közül — a vizsgált időszakban — három mesterember volt, és kettő kereskedő : Nováky Mihály 1831—1832 Illits Constantin 1832—1841 Gyurkovits Pál 1841—1846 Ramberger Pál 1846—1847 Graizely András 1847—1848 Nováky Mihály: — Lsd : a főbíróknál Illits Constantin: — Lsd : a törvénybíróknál Gyurkovits Pál: — Lsd : a főbíróknál Bamberger Pál: kereskedő; 1846—1847 között az árvák atyja, 1836-ban tagja az építményi bizottságnak, 1841-től 1842-ig a nemzeti iskola pénztárnoka; háza van a Fő utcán; 1847-ben Pestre költözik, kereskedését Ebenführer Györgynek adja el. Graizely András: szabómester; 1839 ós 1840 között esküdt, 1841-től 1844-ig kapitány és vásárbíró, 1844—1847 között hőnyi perceptor, 1847-ben az árvák atyja, 1836-ban tagja az építményi bizottságnak, 1844-ben pedig a szóbeli bíróságnak, 1845-ben a tűzi eszközök pénztárosa; háza van az óváros (Sóház) utcában, 1 2/4 házhely és szőlőbirtokos; hat gyermek apja, 1852-ben meghalt. * * * A hőnyi perceptor kötelessége — az 1834-es rendszabás szerint — ,,A contractusok 40 értelmében minden városi árendástól a megkívánható sommát beszedi; a vásári bevételeket, melyek mennyisége a város jegyzőkönyvébe bejegyeztessen, általveszi, annak assignatioját 41 a számvevő úr mindenkor vidimálni 42 tartozik; a város tisztsége saláriumát 43 és a cselédek bérét fertály esztendőnek elfolyása után a Conventionalis tábla 44 szerint kifizetni tartozik; a contók kifizetése a számvevő úr véleménye, s a tanácsülésben felolvastatván 134
