Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Horváth István. Nógrád megye követutasításai az 1825-i országgyűlésen

2. NmL. Nm. Kgy. jkv. 18/1828. 1825. 90. pont. 3. A megyék — köztük Nógrád — ellenállását részletesen ismerteti — HORVÁTH Mihály: Huszonöt óv Magyarország történetéből 1823—1848-ig. Genf, 1864. 104— 110. p. Nógrád megye története I. köt. 1972. 288—289. p. (írta BELITZKY János). Praznovszky Mihály: Az 1822—23. évi nógrádi rendi ellenállás története. Nógrád megyei Múzeumok Evkönyve 1987. 119—142. p. Rendkívüli mértékű ellenállással találkoztunk, hiszen az elfogadott első alispán (aug. 29.) helyett a másodalispán Gyurcsányi ós Prónay aljegyző vezetésével hozták a megyeszékhelyen az újoncozást és az adózást ellenző határozatukat. Azt a váci káptalannál — mint hiteles helynél — helyezték el. (Szept. 1.) Az ellenállást nov. 4-én ismételt katonai erőszakkal megtörte, de az az év végéig elhúzódott. Brunszwik főispán 1824. szept. 7-i közgyűlésen tudott csak hivatalosan pontot tenni az eseményekre, Magyarország története 1790—1848. II. köt. vonatkozó fejezete. 4. Az eseményre utaló összefüggéseket ós annak jegyzőkönyvi másolatát közli: a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1978. (Horváth István: A zelenei jobbágyok megmozdulása 1825-ben) 115—142. p. 5. NAGY Iván: Egy évtized a század III—IV. évtizedéből (1835—1845). Kéziratos visszaemlékezés. Töredék. Nagy Iván hagyaték. NmL. (Jelenleg a múzeum adattára.) 6. HORVÁTH M. id. in. 296. p. 7. NAGY I. id. m. 8. Nógrád megye története I. köt. 315. 316. p. 9. NAGY I. id. m.: Nógrád megye története I. köt. 287. 292. NmL. Nm Kgy jkv. 18/1828. 1825. 90. pont DEÁK Ferenc válogatott munkái. Bp. Bev. Ferenczi Zoltán 7. p. Szent iványi Anzelm: 1832/36. és 1839-ben a megye országgyűlési követe es. kir. kamarás. 1833. szept. 4-én a jobbágyok birtokbirhatása jogának kérdését az örökváltsággal kapcsolatban indítványozta az országgyűlésen. Kacskovics Lajos: táblabíró; Huszár József: Nógrád megye alispánja 1840-ben Sróter János: Nógrád megye alispánja 1842-ben Kubinyi Ferenc: 1835-től Nógrád megye országgyűlési követe; Gyürky Pál: (1781—1859) Nógrád megye első alispánja, cs. kir. tanácsos ós kamarás Krassó vármegye főispánja; Gyurcsányi Gábor: megyei alispán, Királyi tanácsos, akir. tábla, majd a hétszemélyes tábla ülnöke; Prónay János: 1825., 1832-es országgyűlésen megyei követ; BARTA István : A fiatal Kossth Bp. 1966. 106. p. E csoport összetétele, feladatköre, tevékenysége szempontjából is feltűnő rokonvonást mutatott azzal a politikai magatartással, amelyet az 1790-i országgyűlés után kialakult nemesi ellenállás vezetői képviseltek: vezető pozícióba kerülve léptek fel azok is a Habsburg központosító törekvések ellen. E feltételezésre H. BALÁZS Éva: Berzeviczky Gergely a reformpolitikus 1763—1795. Akad. 1967. 7—11. p. leírtak alapján jutottam, amely feltételezés esetünkben azonban mind a kontiunitás, mind adatszerűségóben még bizonyítandó. Mindenesetre, az tény, hogy Ocsai Balogh Péter — az akkori nemesi ellenállás kiemelkedő alakja — családi kapcsolatban vo_lt az egyik reformkori vezető politikussal: Sréter Jánossal. (Balogh felesége Sróter Éva, az unokanővére volt.) Másrészt a reformkor kiemelkedő nógrádi személyiségei között az evangélikus vallású politikusok többségében voltak. NAGY Iván: Magyarország családai I. köt. Pest. 1857. 143. p. 10. NmL. Nm. kgy. jkv. 18/1828. 886. pont 1825. Országgyűlés követutasításai. 11. Uo. 3. pont 12. Uo. 4. pont 13. Uo. 5. pont 14. Uo. 6. pont 15. Uo. 7. pont 16. Uo. 8. pont 17. Uo. 9. pont 124