Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Horváth István. Nógrád megye követutasításai az 1825-i országgyűlésen

Horváth István Nógrád megye követutasításai az 1825-i országgyűlésre Előzmények : motívumok — összefüggések Egy-egy történelmi korszak tömör jellemzéséhez gyakran használjuk az izgalmas, a mozgalmas, a helyzetet az olvasó számára is plasztikusabbá tevő jelzőket. Az 1790—1825 közötti időszak méltán tart igényt a hasonló indítékú bemutatásra. A jelzett 35 évben sok tekintetben páratlan történéssort tapasztalhatunk, és a későbbi korok gyakorlata is itt alapozódik meg. II. József életének utolsó napjai — a rendeletei nagy részének érvénytelenítése mutatja — megteremtik azt a helyzetet, amely II. Lipót és I. Ferenc szándékának leginkább megfelel, amelyet leginkább a visszarendeződósben foglalhatunk össze az udvari uralkodó körök irányából. A társadalmi mozgás új törekvéseiben, az 1790-től jelenlévő tapasztalat csak később jelenik meg újra nyilvánosan is, hiszen a korszak nemzetközi helyzetét, a nemzet létét és fejlődését a franciaországi változások, különösen pedig a terebélyesedő háború uralja. A politikai élet meghatározója az osztrák birodalom létezése volt. Kérdésessé és kétségessé vált a belső fejlődési irány, de a birodalom megmentése elemi erdeke volt az udvari — császári — meghatározó szándékoknak, köröknek. A háború okozta rendkívüli körülmények miatt ezt a törekvést a lefejezett magyar politikai akarat is támogatta : felfüggesztette a meg nem oldott sérelmek taglalását. A birodalom megmentése, az új eszmék szelektálásával az egyik oldalon, a háborús viszonyok gazdasági konjunkturális alkalmazása a másik póluson : ez a két elem határozta meg a kor osztrák törekvéseit alapjaiban. A politikai taktika érvényesülése az egész országban — tehát Magyarországon is — jól kitapintható. Meghatározta a mindennapi körülményeket, a politikai harcot lovagiasan az inszurrekcióban feloldó fő- és köznemesi magatartást. Ebben a tekintetben — mai szemmel — cselekvési egység félét látunk megvalósulni a nemesség különböző csoportjai között. De ez a kibékülés, csak a háború időszakára vált érvényessé. A különböző irányú megmentési szándékok és az új eszmerendszerek fokozatos előrenyomulása feszítésében megállíthatatlanul repedezett, olykor már recsegett a birodalmi épület. A fő politikai vonulat mentén elhelyezkedő megyék között 1790—ben ott találjuk Nógrádot is néhány kiváló személyisége révén, ócsai Balogh Péter a nemesi törekvéseket foglalta össze ezen az országgyűlésen. A követők elszórtan, később jelentek meg: Az okok között kutatva az általános megyei helyzet : a viszonyok ós körülmények a legszembetűnőbbek. A kortársi verses leírás szerint : ,,Nógrád vármegyében kell járni nagy sáron Hol Losonc, Nógráddal, Buják is e tájon Általmehetsz Kékkő s Gyarmati határon Szécsény, Gáts és Fülek régi híres váron. Losonc urakkal, oskolákkal, vásárával becses, Nógrád, Buják romlott várait mutogatják, Kékkő és Gyarmat uralja gróf Balassát. 117