Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Prakfalvi Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban
Április 15. : „Kudela rendelkezésére Pécskő-kilátó tárgyalás és helyszíni szemle." Április 16. : „vázlatterv Kudelának átadva. Nagy Kálmánnak 15 bemutatta s jóváhagyta — Csaszlavával megbeszélés." Április 17. : „Pécskő Rákosi bástya I." Április 30.: „Rákosi bástya . . ." (olvashatatlan egy szó.) Több említés nem esik a naptárban a tervről v. kivitelezéséről Salgótarján város 1952. évi tanácsülési 16 és v.b. 17 ülési jegyzőkönyveiből az alábbiak deríthetők ki. Március 16-i tanácsülés 18 : elnökhelyettesi beszámoló arról, hogy Rákosi Mátyás születésének 60. évfordulója belpolitikai eseményeink középpontja volt. Megemlíti a beszámoló a táblával megjelölt tölgyfát, majd rátér arra, hogy a Szabad Nógrádban közöltek alapján; „kívánatos lenne Salgótarján dolgozóinak egy közeli kirándulóhelyet a Pécskő-tetején egy kilátóval ellátva (...) építeni." 19 A megvalósítás módja társadalmi munkában történne, május elsejei határidővel, s kezdeményezéseket vár ezügyben. Határozat 20 születik egy széles körű mozgalom kibontakoztatásáról a május 1-i elkészülés érdekében. Március 19-én a városi pártbizottság ülésén a jegyzőkönyv tanúsága szerint a határozatok 4. pontjában 21 „örömmel üdvözlik" a kilátó építésének javaslatát; „készítsünk kilátót a város szélén a szép fekvésű Pécskő hegyen, tetején vörös csillag hirdesse Salgótarján dolgozói határtalan ragaszkodását és szeretetét pártunk és a nagy Szovjetunió iránt " „ . . . messze hirdesse: Salgótarján dolgozói még nagyobb lendülettel vesznek részt a szocializmus építéséért és a Tartós béke biztosításáért vívott harcban." (Kiemelések tőlem — P. E.) A végrehajtás módját „a dolgozók lelkesedésére támaszkodva" különösen pedig a „DISZ fiatalok segítségére számítva" május l-re kívánja megvalósítani „teljes egészében társadalmi munkában". A városi tanács pedig „hozzon létre egy bizottságot, amelynek feladata lesz a szervezési és műszaki feltételek biztosítása." A lebonyolítás egészéért „Felelős: A pártbizottság." A már az idézett március 16-i városi tanácsülés elnökhelyettesi reagálása elsőként mutatott rá a kilátó turisztikai funkcióján túli feladatára, mert: „tetején hatalmas kivilágított vöröscsillag éjjel-nappal messziről hirdetné Salgótarján fejlődését." 22 Kilczer majd csak egy hónap múlva nevezi a tervet 'Rákosi-bástya'-пак a naptárában. Bizonyos mértéktartás figyelhető meg, mivel Rákosi-bástyaként — tudomásunk szerint — hivatalosan csak egyszer a városi tanács v. b. május 8-i ülésén fogják majd megnevezni. Azonban ez majd arra utal, hogy legalábbis az adminisztráció körében az elnevezés általánosan elfogadottá vált. Mindenesetre az a fentebb leírt folyamat és váltás, ami a „Pécskő hegyi kilátó" ül. a „Rákosi-bástya" elnevezében történt, lehetővé teszi számunkra, hogy építészeti objektumunk (tervének) interpretálása 23 során a „Bedeutungssinn" a „jelentésértelem" és a „belső jelentés" a „szimbolikus értékek" a „Wesenssinn" a „lényegi értelem" rétegek 24 meglétét is feltételezhessük és azokat vizsgálhassuk. A „torony" A „Rákosi-bástya" mint architectura összetettebb és viszonylag zömök formája ellenére általános megjelenését tekintve a vizuális percepció szintjén is a torony építészeti formatípusába sorolható. Mely építészeti forma „a leginkább elvonatkoztatott, szinte képletes" megjelenéssel rendelkezik, „gyakorlati, használati jelentősége az összes épületeké között a legkevesebb" és „építészetikonolögiai je e 384
