Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944
ciáldemokrata párt salgótarjáni helyi csoport alakuló ülését." Fodor Béla a polgármesternél is tett látogatást, de megjegyzi, hogy a főszolgabíróval még nem találkozott. Mind a rendőrtanácsosnál, mind a polgálmesternél tett látogatásával kapcsolatban jelenti, hogy „álláspontjuk a legpártatlanabb és törvénytisztelet" jellemzi. A rendőrtanácsos a hivatalos politika álláspontját képviselte akkor, amikor a párt és szakszervezet különválása mellett foglalt állást, hogy felszámolja a szakszervezeteknek a párthoz fűződő kapcsolatait. A pártnak viszont a legfontosabb működési területe és tagságának szerkezeti-összetételi eleme a szakszervezeti bizalmi rendszer volt. Fodor Béla a választási előkészítő munkával kapcsolatban írja a továbbiakban, hogy az elvtársaknál és a munkatársaknál ,,sok jóakaratot és ügybuzgalmat tapasztalok", mely véleménye a salgótarjáni, a kazári és a lapujtői benyomásain alapszik. Farkas István jelölésével összefüggésben közli, hogy ,,az elvtársak nagyon meg vannak elégedve". Ugyanakkor nem hallgatja el, hogy a bányatanácsos annak a véleményének adott kifejezést, hogy „itt szintén bányász legyen a jelölt, — mert neki az szimpatikus volna." Jelentésének végén kéri Fodor, hogy az alapszabályokat Kosák, vagy Deutscher címére küldjék meg. A pártközpont válaszában jelezte, hogy valóban Farkas István nevét adták meg, ugyanakkor számolni kell azzal, hogy változás állhat be. „De ebben az esetben is gondunk lesz rá, hogy pártunkat a kerületben országos nevű jelölt képviselje." Fodor Béla ezt követően levélben kérdezte, hogy a választási lajstromból való kimaradás felszólamlására a párt készíttetett-e formanyomtatványt, ha igen, akkor kér 4000 db-ot. 9 E nagymennyiségű formanyomtatvány kérése arra enged következtetni, hogy a választási névjegyzékek összeállításánál tetemes reklamációra kerülhet sor. Az április 9-re tervezett pártalakuló ülés elmaradt, miniszteri rendeletre hivatkozva a hatóságok nem engedélyezték. Fodor Béla április 18-án kelt levelében annak a véleményének adott kifejezést, hogy bár „a közóhaj szemelőtt tartása mellett jelölt a pártvezetőség ... az elvtársak között nagy a türelmetlenség ..." Április 19-én levélben értesítette Büchler Józsefet, hogy a párt alakuló ülése 23-án a Vigadó udvarán lesz. Kéri, hogy a jelölt az alakuló ülésen jelenjen meg. A pártközpontból a válasz rövidesen megérkezett: „A gyűlés 30-ra halasztandó, a jelölt is jelen lesz." A jelölt pedig nem más, mint Büchler József. 10 Büchler József jelölésével kapcsolatban azonban a salgótarjáni munkásság körében is fenntartások merültek fel. Ezért Fodor Béla április 22-én levélben fordult Farkas Istvánhoz. „ . . . tapasztalataim a hatósággal szemben nem a legjobbak, mindenhol rosszindulattal és elég akadállyal kell, hogy megküzdjek . . . úgy a bánya mind a földmunkások, úgyszintén a törpebirtokosok között nagyon jó (a hangulat — V. I.), de egy nagy feltétele van a győzelemnek, ha a párt egy megfelelő jelöltet küld ki és pedig egy ismert nevű munkás vezért, Vanczák, Farkas I., Malasits, vagy ehhez hasonlót, aki a földreformmal is kell hogy foglalkozzék . . ." Agitációs költségekre 20 000 koronát kért. 11 Április 25-én a pártválasztmány megejtette a jelöléseket, a salgótarjáni kerület képviselőjelöltjévé Klárik Ferencet ajánlották. A pártválasztmány állást foglalt abban is, hogy ahol a pártnak nincs jelöltje, ott a „demokratikus polgári pártok jelöltjeire adják szavazataikat ..." és viszont, ahol a szociáldemokrata pártnak van jelöltje, ott a demokratikus polgári pártok a szociáldemokrata jelöltet támogassák szavazataikkal. A párt választmány ülése döntött arról is, hogy a párt a választások sikere érdekében választási alapot (anyagi alapot) hoz létre, ennek érde331