Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

választás rendszerét, Salgótarjánban, illetve a salgótarjáni választókerületben a nyílt szavazást biztosította. A salgótarjáni választókerület szókhelye Salgótarján volt. A kerület az alábbi községeket, településeket ölelte fel: Baglyasalja, Barna, Bolgárom, Bolyk, Csákányháza, Csehberek, Czered, Endrefalva, Fülek, Fülekkelecsény, Fülekkovácsi, Fülekpüspöki, Füleksávoly, Homokterenye, Ipolyberzencze, Ipolybeszterce, Ipolygalsa, Ipolymagyari, Ipolynyitra, Ipolyróna, Ipolyszele, Kálnó, Kálnógarád, Karancsalja, Karancsapátfalva, Karancsberény, Karancskeszi, Kazár, Kétkeresztur, Kiskorna, Kisterenye, Korláti, Lapujtő, Málnapatak, Mátranovák, Mátraszele, Medveshidegkút, Nagydarócz, Nemesfalva, Nemti, Óbást, Ozdin, Perse, Pincz, Pogony, Poltár, Ragyolcz, Salgótarján, Somoskő, Somoskőújfalu, Sósliget, Szinóbánya, Várkút, Vecseklő, Vizslás, Zagyvapálfal va, Zagyvaróna. A kerület szavazókörei: Kisterenye, Zagyvaróna, Barna, Nemti, Baglyasalja, Zagyvapálfalva, Karancsapátfalva, Lapujtő, Karancsberény, Karancsalja, Pogony, Czered, Karancskeszi, Vizslás, Mártaszele, Kazár, Mátranovák, Homokterenye. Salgótarjánban öt szavazókör volt, mely az üzemek s a körülötte elterülő lakótelepek szerint került megállapításra. 7 Ennek alapján 1922. március 18-án Salgótarjánban a Kőszénbánya Rt. 2000, a Pvimamurány—Salgótarjáni Vasmű Pvt. salgótarjáni Acélgyára 1700, a Palackgyár 200, a Hirsch és Frank Vasöntöde és Gépgyár szintén 200 db számlálólapot kapott.

8 A nemzetgyűlési választások kiírása és a pártválasztmány állásfoglalása idején Salgótarjánban és a választókerület községeiben még nem alakultak újjá a pártszervezetek. De miután az MSZDP a salgótarjáni kerületben képviselőjelöltet szándékozott indítani, halaszthatatlanná vált a pártszervezet megalakítása elsősorban a kerület székhelyén, Salgótarjánban. Az MSZDP párt választmányának döntése előtt, melynek értelmében a párt indul a választásokon, Salgótarjánban megindult a pártszervező munka. Gádor Ferenc a helyi szociáldemokraták egyik legagilisabb vezetője 1922. március 20-án levélben értesítette a pártvezetőséget, hogy Percze István nem vállalja a párttitkári teendők ellátását. Ugyanakkor közli azt is, hogy „a végrehajtó bizottság egyáltalán nem szuperál, nem csinál semmit". A párt központi vezetősége a választások sikere érdekében a központból küldött le szociáldemokrata vezetőt — Fodor Béla személyében — a párttitkári teendők ellátására, a választásokkal kapcsolatos munka vitelére. A választási iroda a Vigadóban, a bányász szakszervezet helyiségében működött. Gádor Ferenc március 28-án kelt Büchler Józsefhez küldött levelében arról írt, hogy „A párttitkár, Fodor megérkezett, hivatalos helyisége ugyan nincs, de megkezdte a működését. Megfelelő agilis embernek látszik. Természetesen a választói névjegyzék összeállítására helyezzük a fősúlyt. A névjegyzék összeállítása meglehetős simán folyik, valami különösebb szabálytalanságról nem tudunk s ahol történik valami hiba, azt magunk igyekszünk korrigálni. Ki lesz a hivatalos jelöltünk ? — kérdezi Gádor Ferenc. — Tényleg Farkas István? ..." Farkas Istvánnak, a párt központi vezetősége titkárának jelölését Deutscher Károly, a későbbi területi titkár Budapestről hazajövet vitte be a köztudatba. Fodor Béla március 29-én levélben tájékoztatta Farkas Istvánt a választókerületben eddig végzett munkájáról. Mint jelentésében írja, járt a rendőrtanácsosnál, aki „kérte, hogy alakítsuk meg a politikai pártot is és ne dolgozzunk a szakszervezeteken keresztül. Én bejelentettem, hogy április 9-én vasárnap megtartjuk a szo330