Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Prakfalvi Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban

Horváth István: Nemzedékek. Portrék Nógrád megye XIX. és XX. sz.-i történetéből. N.m-i M. Ig. St. 1983Kilczer Béla 38—44. Kilczer II. világháborús működéséhez, kapcsolatáról a MOKAN komitével Isd. : Fekete Mihály : Ellenállók az Avas alján. (Egy diósgyőri vasmunkás visszaemlékezése.) Kossuth 1974. 6. V. Ö. : Horváth id. mű 41. A leváltását követően „lényegében teljes szellemi és fizikai összeomlása következett be." (uo. 39.) (Életrajzírója szerint az „oczelizmus áldozata." Oczel János ekkor az MKP megyei titkára.) Horváth utal Kilczer „intellektusa jellemzése"-kor fiatal és felnőttkori verselésére, költeményeire, melyek nagyobb része „az én és a világ viszonyát vallásos misztikus felfogásban írta le"s mint ilyenek,feltűnően különböznek a társadalmi gyakorlat—politika síkján megjelenő nézeteitől. V. ö. : id. mű. 40. 7. Sándor, id. kézirat melléklete 81. V. ő. : id. kézirat 78—80. : „... mint párton kívüli... az igaz és abszolút kommunista elvek" megvalósulásáért kíván ereje legjavával küzdeni. Szeptember 6-án a városi hetilapban a helyi pártvezetőség közzététeti, hogy Kilczer Bélát „pártellenes magatartása" miatt a pártból kizárták. V. ö.: id. kézirat melléklete 82. 8. Sándor id. kézirat melléklete. 86. 9. Rákosi Mátyás május első napjaiban (4—6.) Hevesi Gyula népbiztos kíséretében Salgótarjánban tartózkodott és részt vett Salgótarján védelmének megszervezésében, de ezen túlmenően semmi közelebbit nem tudunk tevékenységéről az ittléte alatt. V. ö.: Magyarország Története 1918—1919, 1919—1945. Főszerkesztő: Ránki György. Akadémiai Kiadó Budapest 1978. 291. Nógrád Megye Története. 3. kötet. 1919—1944. Főszerkesztő: Balogh Sándor Salgótarján é. n. (1970.) 261—265. 10. Kilczer Béla írása V. ö.: Sándor id. kézirat 104. A rendezési terv lényege: a várost hosszában É—D-i irányban kettévágó vasútvonalak Ny. felé való áthelyezése a városrészek szerves összekapcsolása érdekében. 11. Olvasói levél a szerkesztőséghez: Csaszlava Jenő bányamérnök tollából. Három szintes nagy kilátótoronyra gondolt, mellette szórakozóhellyel. Rámutat, hogy az építőanyag (bazalt, bazalttufa) a helyszínen megtalálható. 12. Lásd később. 13. Magántulajdon. Ezúton köszönöm meg özv. Kilczer Bélánénak, hogy rendelkezésemre bocsátotta. A március 9-i rovat üres ! 14. Kudela József az MDP városi titkára. Vszleg a város rendezési tervéről van szó. 15. Nagy Kálmán az MDP megyei titkára. 16. Nógrád megyei Levéltár XXIII. 526. TÜ. 17. NmL XXIII. 527. V. B. 18. NmL XXIII. 526. TÜ 1952. III. 16. 3. skk. 19. V. ö. : uo. : 8. Egy hozzászóló nagy örömmel veszi a kilátó gondolatát. „Én ígérem ebben a munkában hatékonyan kiveszem a részem, sőt brigádokat fogok szervezni..." uo.: 14. Kudela hozzászólásában kifejti, hogy a város rendezési tervébe illeszkedne a kilátó, ahová a dolgozók „könnyen ki tudnak rándulni és szabadidejüket el tudják tölteni." „Mi helyeselnénk . .." uo. 15. 20. Uo. 21. Nógrád megyei Pártbizottság Archívuma 22. fond. I. fond csop., II. őrzési egység. 15. 22. NmL XXIII. 526. TÜ III 16.8. 23. A mű interpretálásának egészéhez fontos iránymutatás volt számunkra: Németh Lajos: A mű interpretáció kérdéseiről. In: Ars Hungarica 1985/1. 5—22. és uo. Marosi Ernő: Az interpretáció problémái a középkori művészet történetében — fogalmi apparátus és kvalitások. 31—52. (Tematikus szám a 100 éve született Fülep Lajos emlékére.) 24. A mű mint jelentésstruktúra; Erwin Panofsky : A képzőművészeti alkotások leírásának és tartalomértelmezésének problémájához és ikonográfia és ikonológia: bevezetés a reneszánsz művészet tanulmányozásába. In: Erwin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben. Budapest 1984. 249—261. és 284—307. Németül: Kaemmerling, E. (Hrsg) Bildende Kunst als Zeichensystem I. Ikonographie und Ikonologie. Theorien — Entwicklung — Probleme. Köln, 1979. с tanulmánykötetben 185—206., 207—225. V. ö.: Németh id. mű 9—10. és 29. jegyz. (Természetesen ezek a „rétegek" absztrakciók, ezért átfedik egymást s határfelületeik egybemosódhatnak!) 25. Mojzer Miklós: Torony, kupola, kolonnád. Bp. 1971. 7—8. 26. Lewis Mumford: A város a történelemben. Bp. 1985. 27. V. ö.:id. mű 33. 28. V. ö.:uo. 501. 29. A történeti város archetípusa a fallal övezett, határozottan körülvonalazott, bástyákkal körülvett és az örökkévalóságnak építtetett struktúra. Uo. 83. 30. Uo. 37. A legkorábbi ismert példák a toronyépítésre Mezopotámia, Babilon. Cirlot a legalapvetőbb építészeti szimbólumnak tartja a babilóniai zigguratot. V. ö. : A Dictionary of Symbols by J. E. Cirlot. London and Henley. 1983.

2 Architecture 15. skk. V. ö. : még : An Illustrated Encyclopaedia of Traditional Symbols. J. C. Cooper. Thames and Hudson 1982.

2 Ziggurat: „... it was a cosmic axis, a vertical bond between heaven and earth" ... „and a horizontal bond between the lands". 31. Az „ideális város"-hoz lásd: The ideal City in its architectural évolution by Helen Rosenau. London 1959. „The image of the ideal city ... seeks the universal answer to temporary probléma, and by so doing reflects as wall as 397