Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1880-as évek oktatásügye Nógrádban

34. Grünwald Béla: i. m. 29—30. p. 35. NLHH. 1882. Jan. 22. 4. sz. 36. LV. 1882. febr. 12. 7. sz. 37. Bodnár István: A panslavizmusnak nincs létjogosultsága. = NLHH. 1882. jún. 25. 26. sz. — 8 a cikkek csak sorakoznak egymás után. Megtámadták a Slavia biztosítót (NLHH. 1882. aug. 6. 32. sz.), íítak általában (NLHH. 1882. 29. sz. júl. 16.) és konkrétan (NLHH. 1887. febr. 17. 7. sz.). Még Mikszáthot is sorompóba állították, amikor az NLHH. 1883. február 25-i számában leközölték tőle a Hunyák Pál című írását, amelynek végső kicsengése ez: „Hanem hát még az agitátoroknál is veszedelmesebb prédikátor — a rubel." 38. Mocsáry Lajos: i. m. 190—191., 202—204. p. 39. NLHH. 1886. febr. 21. 8. sz. 40. NLHH. 1887. márc. 27. 13. sz. 41. NLHH. 1886. május 2. 18. sz. 42. Természetesen ezek még mindig csak szemléltető példák a pánszlávizmus témaköréből. Számosan lehetne foly­tatni a sort, még ezekkel a cikkekkel például: Dortsák Gyula tanító kirohanása a pánszlávizmus ellen (LV. 1885. május 11—12.), nagy írás tájékoztat a nemzetiségi helyzetről (LV. 1885. máj. 24.) Rendszeresen közlik a „pans­slav" lapok cikkeinek kivonatait a birodalom minden országából. A Narodnie Noviny, Grazsdanin, Branik, Zásztava, Slovenska Noviny stb.cikkeit minden kommentár nélkül de annál tendenciózusabban ismertetik. 43. Peremi Gábor: Magyarosodási ügyünk. = 1887. NLHH. jún. 19., jún. 26. 24—25. sz. 44. Magyarország története 1849—1890. Bp. 1979. 2. k. 1340. p. A dualizmuskori oktatásügyre vonatkozóan gazdag forrásokat találunk még pl.: Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1849—1919. Bp. 1979. Tankönyv­kiadó; Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849—1918). Bp. 1975. Tankönyvkiadó; Tanulmányok a magyar nevelésügy XVII—XX. századi történetéből. Bp. 1980. Akad. Kiadó. 45. Nógrád megye története. Salgótarján. 1975. 2. k. 83—84. p. 46. Iskolák helyzete. = NLHH. 1884. nov. 16. 46. sz., nov. 23. 47. sz. 47. B.-Gyarmat végleges megmagyarosításáról. = NLHH. 1883. aug. 5. 31. sz. 48. ReiszMór: Nógrádmegyei felvidéki iskoláink hiányai = NLHH. 49. A megyei iskolák állapota. = NLHH. 1892. 39. sz. szept. 25. 50. NLHH. 1882. aug. 13. 33. sz. 51. NLHH. 1884. jún. 1. - aug. 10., 22., 23., 24., 25., 27., 28., 30., 31., 32. sz. 52. Gergely János: Szervezzünk magyar nyelvi tanfolyamokat = LV. 1884. május 4. 18. sz. 53. Magyar nyelvű póttanfolyam. = LV. 1883. nov. 4. 44. sz. 54. NLHH. 1888. nov. 4. 45. sz. — Uo. 1891. aug. 30. 35. sz. — Uo. 1893. okt. 8. 41. sz. 55. Vágó István: Felhívás = NLHH. febr. 11. 6. sz. A LV-ben három év múlva (1886. nov. 7. 45. sz.) arról panasz­kodnak, hogy a falunevek magyarosítása lassan folyik, sőt valójában még semmi nem történt. Pedig a szomszédos Zólyom megye milyen sokat tett már ebben az ügyben! — A helységnevek magyarosítását hivatalosan csak évek­kel később, az 1898. évi IV. te. alapján rendelték el. 56. Településneveink magyarosodása. = NLHH. 1888. okt. 7. 41. sz. — Pongrácz György: Az idegen hangzású helységnevek magyarosodásához. = Uo. 1893. jan. 29. 5. sz. — Nagy Iván: A helynevek magyarosítása kérdésé­hez. = Uo. 1893. febr. 5. 6. sz. — LV. 1893. febr. 5. 6. sz.; febr. 12. 7. sz. — és még ezután is számos alkalommal szerepelt ez a téma a helyi sajtóban. 57. Csalomjai: Merész indítványok = Nógrádi Lapok. 1873. aug. 3. 31. sz. — Magyarosodjunk = NLHH. 1878. jún. 23. 25. sz. — Magyarosítsunk és magyarosodjunk! = Uo. 1880. nov. 21. 47. sz. Bodnár István: Fölhívás a névmagyarosítás érdekében = Uo. 1881.11. sz. márc. 13. thy : Magyarosítsuk neveinket = NLHH. 1881. máj. 1. 18. sz. (A szerző minden bizonnyal Komjáthy Jenő, aki ekkor Balassagyarmaton tanított és tagja volt a név­magyarosítási bizottságnak. Lásd az NLHH. 1881. március 13-i számát.) 58. X. Y. (Mocsáry Lajos). A közművelődési egyletek és a nemzetiségi kérdés. Bp. 1886. 44—45. p. 59. Gerloczy Károly: A magyarországi közművelődési egyesületek élete. Bp. 1887. Ez a szám nem egyezik meg az 1887. évi kongresszuson részt vett egyesületek számával, mert itt a közművelődési egyesületeken kívül más tár­sadalmi egyesületek is jelen voltak. Lásd erre vonatkozóan: A közművelődési egyesületeknek Budapesten, az 1887. évi október hó 9-én és folytatólag 10-én az új Városház közgyűlési termében megtartott congressusáról szóló napló. Bp. 1888. Pesti Könyvnyomda RT. 21—23. p. 60. Sándor József: Visszapillantás az EMKE alakulása és fejlődése történetére. Kolozsvár. 1895. — LV. 1885. szept. 27. 39. sz. 61. Somfai János: Negyedszázad 1885—1910. A Torontálvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület emlékkönyve fönnállásának negyedszázados évfordulója alkalmából. Nagybecskerek. 1910. 4. p. 62. Somfai János: i. m. 15. p. 63. Felkai László: Képek és árnyképek a felvidék XIX. század végi művelődésügyéből. = Tanulmányok a magyar nevelésügy XVII—XX. századi történetéből. (Szerk. Mészáros István.) Bp. 1980. Akad. Kiadó. 195. p. A korabeli sajtó is értetlenül állt a passzivitás láttán. A Budapesti Hírlap 1886. évi 176. számában így ír: „Nem kell-e el­szomorodnunk, ha látjuk, hogy két év alatt pl. Árva megyében a tagok egy garast semfizettek be, Trencsén­275

Next

/
Oldalképek
Tartalom