Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

a munkanélküliség következtében — messze elmaradt a 3000 főtől. És az éhségmenetben nem 3000, hanem 8000 főnyi tömeg vett részt.*

8 1926. május 10-én az MSZMP központi vezetősége körlevelet intézett a kerületi vezetőségek tagjaihoz és a pártfunkcionáriusokhoz, melyben foglalkozott a salgótarjáni eseményekkel is. ,,A Salgótarjánban történtek mutatják, hogy a munkanélküliség kérdését nem lehet memorandumokkal és ígéretekkel, a kormány felelősségének megállapításával elintézni. Csak a tömegek erejével, a szakszervezetek osztályharcos irányításával lehet az uralkodó hatalomtól a munkásságnak eredményeket kiharcolni."

49 Országosan 1928-ban, de a salgótarjáni iparvidéken már 1927-ben beszüntette tevékenységét a Magyarországi Szocialista Munkáspárt mindhárom helyi szervezete. Az üldözés következtében megszűnt szervezetek tagságának legforradalmibb elemei megkezdték az illegális kommunita sejtek szervezését. A szociáldemokrata párt salgótarjáni kerületi képviselője 1926-ban a nemzetgyűlésben két alkalommal is foglalkozott a salgótarjáni viszonyokkal, illetve a kerület gazdasági, szociálpolitikai és politikai helyzetével. 1926. április 22-én a nemzetgyűlés 535. ülésén Klárik Ferenc képviselő beszélt többek között kerületének egészségügyi helyzetéről, a salgótarjáni kórház állapotáról, melyet a népjóléti miniszter véleménye szerint is fel kellene gyújtani; a tarthatatlan ivóvíz ellátottságról, mivel csak 1—2 kút ad egészséges ivóvizet ; a közutak járhatatlanságáról, a lakáshelyzetről, különösen a bányászok vonatkozásában, akiknek 90%-a nedves, egészségtelen, pici ablakos viskókban él.

50 1926. június 16-án, a nemzetgyűlés 570. ülésén Klárik Ferenc interpellációja is elhangzott a szólásszabadság érdekében. Elmondta, hogy június 13-án Mátraszelén — Kéthly Annával egyetemben — képviselői beszámoló gyűlést akart tartani. ,, . . . a bánya néhány tisztviselője a bányamunkásokat terrorizálta olyképpen, hogyha el mernek menni a gyűlésre, vagy azok, akik bizonyos hangszereken játszanak, ki mernek menni a diadalkapuhoz elénk, ez azt jelenti, hogy másnap elvesztik kenyerüket, elbocsátják őket a munkából.De ezzel sem elégedtek meg,hanem 20—22 embert, akikről azt gondolták, hogy meg tudják velük zavartatni beszámoló beszédemet, itattak és úgy vettem észre . . . hogy ebbe az ottani jegyző is bele volt keverve . . . Csekey Sándor kazári jegyző ..." Amikor a gyűlésen üdvözölték a kerület képviselőjét, egy hang megszólalt: le vele!, de a 20—22 ember nem kiabálta, hogy abcug. A többség éljenezte a képviselőt. A jegyző rárivallt az emberekre, hogy ,,ne pofázzanak!" s rögtön hozzátette: a gyűlést feloszlatja. ,, . . . kilenc csendőr volt ott, ezeknek azt mondta: munkába emberek, — és azok az ott lévőket természetszerűen nem udvarias felkéréssel, hanem puskatussal igyekeztek a gyűlésről eltávolítani . . . Bizonyos, hogy a jegyző úr visszaélt hivatalos hatalmával, mert a jegyzőnek, vagy akárkinek, aki egy beszámoló gyűlésre ki van küldve, csak egy kötelessége van az, hogy részben a rendre ügyeljen, másrészt az, hogy az elhangzott beszédeket jegyezze és ha ezekben olyasmit talál, ami a törvényekkel ellenkezik, az illetőt... feljelentse ..." Az interpellációra a belügyminiszter a vizsgálat megindítását ígérte, s ha az eset beigazolódik, megtorlást helyezett kilátásba a jegyző ellen.

61 1922—1926-ig a salgótarjáni kerület szociáldemokrata pártszervezeteinek egy viszonylag gazdag időszaka zárult le. Kiépültek a párt- és szakszervezetek, melyek elősegítették a munkásosztály politikai aktivitását, az 1922-es nemzetgyűlési választások idején szociáldemokrata képviselőjelölt mandátumhoz való jutását. Ezzel együtt a pártszervezeteknek nem sikerült a munkásság döntő többségét megnyerni 340