Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Nógrád megyei szlovákok népviselete

//. BÁNKI VISELETI CSOPORT A megye három szlovák viseletcsoportja közül a banki a legnagyobb. Falvainak magasabb száma, területének nagyobb kiterjedése, lakóinak vallási összetétele a vise­letet — elsősorban a női öltözködésben — elkülönítette, kisebb csoportokra osztotta. Ezek a csoportok az alábbiak : a) Bánk—Felsőpetény—Nógrád—Kétbodony—Ősagárd b) Alsópetény c) Nézsa—Nógrádsáp—Legénd—Keszeg—Nőtincs d) Galgaguta—Vanyarc—Erdőkürt e) Szirák—Bér—Egyházasdengeleg—Erdőtarcsa Az előző szügyi csoportnál a haj- és fejviselet, az egyes ruhadarabok részletes bemutatására törekedtünk. Itt az aprólékos leírástól eltekintünk, hiszen gyakran is­métlésre kényszerülnénk, amely az amúgy is szűkreszabott terjedelmet csupán bőví­tené. Ezért az alábbiakban az eltérések, a viseleti csoport sajátosságainak összefog­lalására törekszünk. NŐI VISELET Haj- és fejviselet A fiatal lányok a hajukat hátra fésülve, egy vagy két copfba fonva viselték. Ün­nepen színes szalagot kötöttek a végére. A 12 éves kort (akik már konfirmáltak) be­töltött lányok az evangélikus vallású szlovák falvakban, nagyobb ünnepeken, a szü­gyi csoporthoz hasonlóan, vrekocsba, fonták hajukat. A homlok feletti előhajat több ágba befonták, a fül fölött a tarkóig hátra vezették, majd vrekocsba befonták. Az egy ágba befont hajat egyszínű szalaggal betekerték úgy, hogy a hosszú hajfonatból csak a vége látszott, amelyre színes szalagból masnit kötöttek (10—11. kép). A katolikus szlovák falvakban (Nógrádsáp, Nézsa, Legénd, Keszeg, Nőtincs) a nagyobb lányok ugyancsak vrekocsba fonták hajukat, de szalaggal nem tekerték körül. A fejen lévő hajat hat-hét ágba befonták, majd e vrekocshoz pertlivel hozzá­kötötték. A többszínű, széles, 20—25 cm hosszú szalagokat nem a vrekocs alsó végére, hanem felülre, a hajfonat megkezdéséhez rögzítették. A hat vagy hétágba font hajat fiatalasszonyok is viselhették, de a hátsó hajat már nem vrekocsba fonták, hanem kontyba tekerték, konlyfésűrel rögzítették (12. kép). E viseletcsoportnál az asszonyok hajviselete abban egyezett, hogy hajukat kontyba tekerve hordták, de a haj feltűzésének módjában eltérés mutatható ki. A katolikus vallású szlovák falvakban az egy, ritkán két ágba font hajat konty­ba tekerték, hét-nyolc fogú szarufésűvel rögzítették. A kontyfésű felül le volt gömbö­lyítve. A fésűt Vácott vették. Az evangélikus vallású szlovák falvakban a hajat többnyire két ágba fonták az asszonyok. Kontykészítés előtt a hajba betűzték a sajátos formájú kontyvasat. A kontyvas 2 cm széles, 10—12 cm hosszú pléhlemezből készült, melyhez 10—12 cm hosszú drótokat forrasztottak egy-egy centiméter távolságra. Az evangélikus vallású falvak közül Galgagután, Vanyarcon, illetve Legenden az evangélikus vallásúak a két ágba font hajat hátul keresztbe vették, majd a szögletes kontyvas két oldalán a haj­fonatot felvezették úgy, hogy a kontyvas két sarka a hajba befúródott, a többi hajat­kontyba tekerték (13. kép). Bánk, Felsőpetény, ősagárd, Nógrád, Kétbodony közsé­56

Next

/
Oldalképek
Tartalom