Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Közlemények - Természettudomány - Hír János: A bátonyterenyei (csengerházi) löszfeltárás faunavizsgálata

tében is a csigák mellett felbukkanó gerinces szórványleletek tették lehetővé a pleisztocénen belüli pontosabb kormeghatározást. A bátonyterenyei anyagban sajnos erre alkalmas gerinces lelet nem került elő. A lelőhely geomorfológiai helyzete a Il/b teraszokkal való korrelációt teszi lehetővé. Ezek a teraszszintek általában a felső pleisztocén elején képződtek (KRETZOI M.—PÉCSI M., 1982). Mivel pedig a fauna fent tárgyalt összetétele egy glaciális hidegmaximumhoz kapcsolódó löszképző fázist valószínűsít: feltételezhető, hogy a bátonyterenyei lösz a würm 1 hidegcsúcs idején jeletkezett. Hangsúlyozni kell, hogy mindez csak előzetes feltételezés, amely később — egyéb lelőhelyek adatainak ismeretében — pontosításra vagy módosításra szorul. A bevezetésben már említettem a lösz keletkezésének problematikáját. A bátonyterenyei feltárás vizsgálata azon elképzeléseket támasztja alá, melyek a lösz anyagának helyben aprózódásával — és nem nagy távolságból való szállításával — számolnak. A jégkori csigákon kívül ugyanis minden mintából kerültek elő olyan ősmaradvány-töredékek, amelyek nyilvánvalóan a helyben megtalálható harmadidőszaki képződményekből halmozódtak át (puhatestű héj töredékek, halfogak, foraminiferák). Ezek nagy távolságú szél általi szállítása elképzelhetetlen. Ugyancsak itt érdemes még megemlíteni, hogy a Pupilla-fajok házai között nagyon sok jellegzetes módon sérült példány került elő: a házak egyik oldala koptatott vagy éppenséggel lyukas. Ez azt jelenti, hogy a csigaházakat a lejtőn filmszerűen húzódó olvadékvíz csúsztatva szállította. Végezetül még ide tartozik, hogy a szelvény 1. mintájában néhány faszéntöredék és egy kovaszilánk is előkerült. Ez lehet véletlen is, de az sem kizárható, hogy a feltárás közelében ősemberi telephely volt. IRODALOM BULLA B. (1933): Morfológiai megfigyelések magyarországi löszös területeken. — Földrajzi Közlemények, 51. p. 169-201. HAHN GY. (1977) : A magyarországi löszök litológiája, genetikája, geomorfológiai és kronológiai tagolása. — Földrajzi Értesítő, 26., 1. p. 1—28. HIB, J. (1983 a): Jelentés a serényfalvi téglagyár feltárásában végzett 1982. évi vizsgálatokról. — kézirat, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, p. 1 — 10. HIB J. (1983 b) : Jelentés a Serényfalva környékén végzett 1983. évi morfológiai és őslénytani vizsgálatokról. — kézirat MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, p. 1—19. JÁNOSSY D. (1979): A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. — Akadémiai Kiadó, Bp., p. 1—207. KÁDÁR L. (1954): A lösz keletkezése és pusztulása. — Debreceni KLTE Földrajzi Intézetének Közleményei, 2., p. 1-2. KORDOS L. (1979) : A magyarországi paleoklimatológiai kutatások módszerei és eredményei. — Az Országos Meteorológiai Szolgálat Hivatalos Kiadványai, 50. p. 1 — 167. KRETZOI M.—PÉCSI M. (1982): A Pannóniái-medence pliocén és pleisztocén időszakának tagolása. — Földrajzi Közlemények, 30. köt., 4., p. 300—326. KROLOPP E. (1966): A Mecsek-hegység környéki löszképződmények biosztratigráfiai vizsgálata. — Földtani Intézet Évi Jelentése 1964-ről, p. 137—189. KROLOPP E. (1970): Őslénytani adatok a nagyalföldi pleisztocén és felsőpliocén rétegek sztratigráfiájához. — őslénytani Viták, 14., p. 5—43. KROLOPP E. (1973): Quaternary malacology in Hungary. — Földrajzi Közlemények, 21. köt., 2., p. 161—171. KROLOPP E. (1983): A magyarországi pleisztocén képződmények malakológiai tagolása. — Kandidátusi disszertáció, Bp., p. 1—160. KROLOPP E. (1983): Biostratigraphic Division of Hungárián Pleistocene Formations according to their Mollusc Fauna. — Acta Geologica Hungarica, 26. (1—2), p. 69—82. KROLOPP E.—RADÓCZ GY. (1974): Pleisztocén képződmények Bükkszenterzsébet környékén. — Magyar Állami Földtani Intézet Jelentése 1972-ről, p. 87—100. 435