Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Közlemények - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok Nógrád–Hont vármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságának utolsó éveihez, megszűnéséhez

A titkári beszámoló felölelte az ülések közötti idő (2 hét) minden jelentős közigazgatási eseményét, a rendeletek életbe lépésével bekövetkezett változásokat, az albizottságnak az 1950. év első két hónapjában kifejtett tevékenységét (ülések száma, hozott-, végrehajtott határozatok stb.). Az ülészáró „bejelentések" a napi aktuális eseményeket, a várható feladatokat (munkaterv) foglalták össze; pl. az Állami Ellenőrző Központ által végrehajtott vizsgálat eredményéről beszámoló. A többi napirendi pont a gazdasági-, a mindennapi élet hű tükre; bizonyítva a gazdasági albizottság tevékenységének sokrétűségét; így a gépállomások szerződéskötésének állása, a kereskedelmi igazgató beszámolója a beadási kötelezettségekről (kukorica, bor, tej), a kukoricafelvásárlás ütemtervéről; az állami gazdaságok központjának küldöttje a már elkészült üzemtervekről, a különböző munkafolyamatok állásáról számolt be (területnövelés, műtrágya-, vetőmagellátás, talajelőkészítő munkák állása, építkezések, takarmány- és alomszalma ellátás stb.). Egy külön bizottság szólt a Szécsény—Salgótarján, valamint Romhány—Nógrádkövesd között létesítendő vasútvonal tervéről; a tervezetet a Közlekedésügyi Minisztérium is szükségesnek és kivitelezhetőnek találta. Az elképzelést a gazdasági albizottság jónak ítélte és igyekezett azt adatszolgáltatással segíteni.

11 A 12.510/1948. Korm. sz. rendelet kimondja, hogy a gazdasági albizottság állandó tagjain kívül azokban az ügyekben, amelyek olyan szakigazgatási ág feladatait érintik, amelyiknek vezetője az albizottságnak nem tagja, az adott tárggyal kapcsolatban az illetékes tanácskozási joggal vesz részt az albizottság ülésén. így volt az 1950. március 17-i ülésen meghívott előadó Medveczky László a Kereskedelmi Igazgatóság részéről, valamint az Észak-magyarországi Tej értékesítő NVpásztói telepéről Vári Béla, a szécsényi telepről Korodi Mihály. Az ülés egyik központi témája volt a megye tejellátása alakulásának vizsgálata. A megye egyes helységei (Salgótarján, Balassagyarmat, Zagyvapálfalva, Kisterenye, Nagybátony és a két telephely, Szécsény, Pásztó) tej szükségletének, a telephelyeken tárolt és a megyében felhasználásra fordítható mennyiségnek, valamint egyéb kötelezettségeknek ismeretében próbált a kereskedelmi igazgató és a gazdasági albizottság elfogadható határozatot, döntést megfogalmazni. — A szécsényi telephelyre naponta befutó 5300—5500 liter tejből (a Tejipari Központ rendelkezése szerint) kötelesek voltak naponta 2500 liter tejet Vác város számára, napi 2800—3000 litert Sződliget, Felsőgöd, Alsógöd, Dunakeszi, Alag és Kisalag községeknek, másodnaponként Salgótarjánnak 1000 liter tejet biztosítani; ugyanis a pásztói telephely nem tudta egyedül Salgótarján tej szükségletét kielégíteni. Az ellátási gondokat a szállítási és a népboltok nyitvatartási kötöttségei még csak fokozták. — Balassagyarmaton (terv szerint) egy héten belül elkészül a tejfeldolgozó üzem, és azután ott pasztörizált tejet fognak elosztani; szükséges, hogy Salgótarjánban is létesítsenek mielőbb tejfeldolgozó üzemet, mivel a Pásztóról történő tejellátás csak átmeneti megoldás lehet; — Az ipari fejlődés következtében egy éven belül az a tejmennyiség már közvetlenül Pásztó és környéke tej ellátására lesz elegendő. — A salgótarjáni tejfeldolgozó ellátója a szécsényi telephely lenne, illetve a Szécsény és vidéke. De fel kellene menteni a szécsényi telephelyet a Vácra ós Pest megyébe történő szállítás gondja alól és feltétlenül el kellene látni tehergépkocsival. A gazdasági albizottság a határozatot a Belkereskedelmi Minisztériumnak és az Észak-magyarországi Tejértékesítő NV-nek juttatta el támogatás, jóváhagyás céljából. Az ОТ megyei kirendeltségének vezetője összefoglalójában szólt a megyei épít426