Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Közlemények - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok Nógrád–Hont vármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságának utolsó éveihez, megszűnéséhez

XIV. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1988 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Adalékok Nógrád- Hont vármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságának utolsó éveihez, megszűnéséhez Leblancné Kelemen Mária Kisebb közleményünkben mindenekelőtt közigazgatásunk néhány, a téma megértéséhez szükséges szervének fogalmával, lényegével ismerkedjünk meg. A közigazgatási bizottságot az 1876. évi VI. törvénycikk hozta létre azzal a céllal, hogy biztosítsa az összhangot az önkormányzati és a kiépülő, egyre jobban differenciálódó állami közigazgatási szervek között. Feladat-, hatáskörét al-, szakbizottságok segítségével fejtette ki. Az 1929:30. te. a közigazgatási bizottság feladatkörét leszűkítette, közgyűlésétől az érdemleges intézkedési jogot, a fellebbviteli hatáskört megvonta; al-, szakbizottságainak hatásköre lényegében nem változott. A felszabadulás után a 14/1945. ME. sz. rendelet kimondta, hogy az újonnan megalakított ideiglenes önkormányzati testületek gondoskodjanak, a nemzeti bizottságok és a kinevezendő főispán segítségével, a közigazgatási bizottság megalakításáról.

1 A 14/1945. ME. sz. rendelet kiegészítéséről intézkedő 1030/1945. ME. sz. rendelet bizonyos fokig módosította a vármegyei közigazgatási bizottság összetételére, a törvényhatósági jogú városi közigazgatási bizottság hatáskörére vonatkozó előzetes rendelkezéseket.

2 (Később még több rendelet foglalkozott a közigazgatási bizottsággal és albizottságaival.) A közigazgatási bizottság albizottságai — adóügyi bizottság, hadigondozó albizottság, fegyelmi választmány, népoktatási-, útügyi-, közegészségügyi-, kisajátítási albizottság; csak a törvényhatósági jogú városokban az építésügyi albizottság; gyámügyi fellebviteli küldöttség — működtek a felszabadulás után is rendeletileg szabályozott jog- és hatáskörrel. Nem feladatunk most ezen albizottságokkal foglalkozni, így csupán annyit jegyzünk meg, hogy az 5200—2/1950. BM. sz. rendelet értelmében a közigazgatási bizottság népoktatásügyi, útügyi, közegészségügyi, kisajátítási albizottságának és gyámügyi fellebviteli küldöttségének hatáskörébe tartozó tennivalókat az alispán vette át ; az adóügyi bizottságét a pénzügyigazgatóság, a fegyelmi választmány megüresedő tagsági helyeit a Magyar Függetlenségi Népfront helyi szerve töltötte be.

8 A közigazgatási bizottság mint intézmény a tanácsrendszer életbelépésével szűnt meg. Nem foglalkoztunk fentebb a közigazgatási bizottság néhány albizottságával, amelynek sorsa összefügg a gazdasági albizottság sorsának alakulásával. A törvényhozás eredetileg 1913-ban hozta létre (1913. évi X. te.) a gazdasági albizottságot, mint a közigazgatási bizottság egyik különleges alakulatát. A főispán vezetése alatt működött; tagjait a közigazgatási bizottság saját soraiból küldte ki.

4 Az 1929. évi XXX. te életbelépése után a kormány a 7890/1930. ME. sz., a 423