Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: A Mikszáth-család

ban számos elbeszélését közölték, sikeres novelláskötete jelent meg (Ki vesz majd Palinak cipőt ? címmel), és színmúírással is próbálkozott. Ő fejezte be apja megkez­dett, de félbehagyott 'regényét Az amerikai menyecskét, és állítólag őrá bízta Mik­száth annak a levelének a javítását is, amelyet abból az alkalomból írt az egyetem dékánjának, hogy bölcsészeti doktornak kívánják felavatni. Albert sokat ígérő tehetsége nem tudott kibontakozni, fiatalon elhunyt harminckét éves korában. Az 1900-as évek elején Mikszáth fiai divatos, csinos fiatalemberek. Az író büszkén jelent meg velük baráti társaságban, szórakozások alkalmával (a budai vendéglői esteken, az Öreg diófa vendéglőben), de a fürdőkúrákon betegségét gyógyíttatva, és hivatalos útjain is támaszai voltak (Berci választókerületébe is többször elkísérte). Természetesen együtt töltötték a szabadidejüket, az ünnepeket is az 1994=ben megvásárolt horpácsi birtokon. (A birtokot Szontagh Pál örökösétől vásárolták 1904-ben.) Horpácson Kálmán az öreg kúriában található Szontagh-fóle könyvekkel foglala­toskodott, szórakozott; Berci unatkozott, de csak addig amíg meg nem kapta ajándékba azt a hatás­lovat, ami számára az öröm, apja számára sok izgalom forrása lett. Kilovaglásai keserves perceket szereztek a fiút féltő, aggódó atyának, bár arra azért büszke volt, hogy ,,Berci-fiam délcegen üli meg a lovat, különbül mint némely huszárhadnagy". Szontagh Pál volt kúriájában a négytagú család — s csatlakozott hozzájuk, a sógornő Nelka néni, Mauks Kornélia is — szűkösen a nyarat és az ünnepi kirucca­násokat éppen eltölthette. A ház azonban minden meghittsége ellenére sem volt alkal­mas arra, hogy a család zavartalan pihenését, az író nyugalmát biztosítani tudja. Kálmán Lászlótól származik az új ház, a ,,kastély" terve, és ő irányította az építkezést is 1906 tavaszán. 1910-ben bővült maga a birtok is. A 40 éves írói jubile­umát ünneplő Mikszáthnak anyai ősei horpácsi birtokából nemzeti ajándékképpen adományoztak. A szomolyai erdővel, juhászattal, építendő erdei házzal kapcsolatos terveit az író már nem válthatta valóra. Utódai, noha Pesten születtek és éltek, mindig is Horpácsot vallották igazi otthonuknak. Az új kastély Lászlóé lett, a régi Szontagh-kúria Albertre és családjára szállt. Itt nevelkedtek később Mikszáth unokái is. (László fia Antal, és Albert lánya Edit.) A Mikszáth fiúk ugyanabban az évben nősültek meg. 1913. március 11-én Kálmán László feleségül vette dr. Földes Béla jogi professzor lányát Líviát. A másik mindössze 24 éves és gyenge egészségű fiú Albert házasságát — az ekkor már özvegy — Mikszáthné ugyan korainak találta, de nem ellenezte. Kozmai-Kun Anna április 28-án lett Albert felesége. Anni nénit természetesen a Mikszáth-családról faggattuk. Az is természetes, hogy az íróról csak közvetett ismeretei lehettek, de a család többi tagjáról közvetlen élményei hatására érzékletes, szemléletes képet fest. Nem az újdonság erejével hat az, amit apósáról mond, de ez nem is csoda, hisz az írónak első monográfusa olyan közeli megfigyelője, társa volt, mint a felesége Mauks Ilona. Nem változtat alapvetően azon a képen sem, amit a Mikszáth-fiúk egyéniségéről, jellemé­ről tudunk — ami szintén nem lehet meglepő, hisz a fiúknak olyan ábrázolójuk, meg­örökítőjük volt, mint édesapjuk: az író maga. De rendkívül friss szellemi vissza­emlékező-felidéző erővel jeleníti meg azt a meghitt, megtartó erejű családi légkört, ami Mikszáthot körülvehette. Szívesen vallott életéről, emlékeiről és szinte észrevét­lenül lett más, több ez a beszélgetés mint ami eredeti célja volt: emlékek a Mikszáth­családról. 408

Next

/
Oldalképek
Tartalom