Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

Helység Időpont Téma 1924. augusztus 24. képviselői beszámoló 1924. augusztus 31. (betiltották) 1924. szeptember 14. (betiltották) 1924. szeptember 21. képviselői beszámoló 1924. szeptember 21. (betiltották) 1924. október 5. (pártgyűlés, betiltották) 1924. október 12. (betiltották) 1924. október 26. képviselői beszámoló a pártról és a gazdasági helyzetről. Klárik mellett Baticz Gyula is részt vett.

87 A hatóságok gyakran az országos alapszabállyal rendelkező szakszervezetek helyi csoportjainak megalakulása elé is különböző akadályokat gördítettek. A zagyvarónai bányász szakszervezeti helyi csoport megalakulását a helyettes vármegyei főjegyző az alábbi indokolással nem vette tudomásul: ,, . . . a helyi csoport vezetőségének élén és tagjai között oly egyének vannak, akik a kommün alatt vezetőszerepet vittek. A helyi csoport alapítói közül Princz György elnök a szociáldemokraták szélsőséges csoportjának ezidőszerint a vezetője, a bányászok főbizalmija, akinek aknamunkája eredményezi mindig a sztrájkokat. A jegyzőként szereplő Kortics Károly ugyancsak szélsőséges szociáldemokrata. A többi tagok közül Susán Miklós és több társa szintén olyan egyének, akik a kommün alatt szintén vezetőszerepet vittek . . ."

38 A belügyminiszter 3900/1923. VIII január 15-én kelt rendelete előírta, hogy a hatóságok a lehetőségekhez képest engedélyezzék a gyűlések megtartását. Ezzel ellentétben Salgótarján járás főszolgabírója nem engedélyezte a bányász szakszervezet helyi csoportjainak megalakulását, illetve akadályozta a Népszava és a Bányamunkás с lapok terjesztését, valamint a szakszervezetek működését. Az alispánhoz küldött igazoló jelentésében eljárását azzal indokolta, hogy ,, . . . Ma az a helyzet, hogy a szakszervezeti tagok részére kötelező a szociáldemokrata pártba való belépés ós tartozás is. Ha erre valamely munkás nem hajlandó, kidobják a szakszervezetből s a legféktelenebb terrorral s életveszélyes fenyegetésekkel is megakadályozzák abban, hogy az ország hasonló vállalatainál munkát kaphasson . . ."

39 A nemzetgyűlés 254. ülésén, 1924. március 12-én Pikier Emil szociáldemokrata képviselő interpellált a betiltott salgótarjáni népgyűlés miatt. Mint elmondta, március 8-án Salgótarjánba utazott, hogy 9-én részt vegyen azon a népgyűlésen, melyen napirendként a gazdasági és politikai helyzet felvázolása szerepelt. Megérkezésekor az állomáson munkások és polgárok várták s azzal fogadták, hogy valószínű, betiltják a gyűlést. „Másnap reggel az ottani párttitkárságunk tényleg megkapta a betiltó határozatot, mely nevetséges, gyerekes ürügyökön alapult, nevezetesen, hogy az aláírók közül ennyit, meg ennyit nem ismernek és hogy azoknak lakása nem volt megjelölve . . . Délután, mikor a gyűlés ideje közeledett — három órára volt hirdetve a gyűlés — az összes környékbeli falvakból ezerszámra tódult a nép. Kis parasztgazdák jöttek tarisznyával a hátukon — mindegyik magával hozva kenyerét, szalonnáját —, hogy a gyűlésen jelen legyenek. Rettenetes izgalom és felzúdulás támadt, amikor a gyűlés betiltásáról értesültek az emberek, akik 10—12—14 km-t gyalog vándoroltak, hogy a gyűlésen részt vegyenek ..." Pikier interpellációjában elmondta, hogy a kedélyeket ő csillapította le, majd úgy fogalmazott, hogy „mi Kazár Mátraszele Nagybátoiw Mátraszele Salgótarján Salgótarján Nagybátony Salgótarján 337