Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei szervezeteinek tevékenységéhez 1920–1944

A salgótarjáni választókerületben 1922-ben a nemzetgyűlési képviselői választások alkalmából 8549 fő szavazott le, mely szavazatból 5012 voksot kapott a szociáldemokrata párt képviselőjelöltje. Klárik Ferencet 1409 szótöbbséggel választották meg a kerület képviselőjévé.

28 Hogy mennyire nehéz volt a küzdelem a szavazatokért, azt jól szemlélteti Ponyi Sándor (kaszás) kisterenyei lakos levele a helyi választások lezajlásáról. Mint írja, a választási elnök határozta meg, hogy melyik párt kezdi a szavazatok leadását. Természetesen a kormánypárt jelöltjére, Szecseyre lehetett leadni a szavazatokat. A szociáldemokrata párt jelöltjére addig nem szavazhattak, amíg a kormánypártra szavazókból, volt A vasutasokat megijesztették és ezért sokan Szecseyre szavaztak. Solymossy báró is azzal fenyegette meg a cselédeket, hogy elbocsájtja és kilakoltatja őket, ha nem Szecseyre szavaznak. Ha a választó nem jól mondta be a nevét, életkorát, vagy a foglalkozását, akkor kiutasították és nem szavazhatott. 240 választópolgár hiába várakozott reggeltől, este 7 órakor a szavazást befejezték s a csendőrök zavarták szét az embereket. Ha rendesen megy a választás, a 690 szavazatból 500 szavazat biztosan a szociáldemokrata párté. — írta Ponyi Sándor.

29 Már a választási összeírás folyamán igen sok személyt kihagytak, illetve utólag kihúztak a névjegyzékből azzal az indokkal, hogy politikai jogainak gyakorlása fel van függesztve. így a névjegyzékekből eleve kihagyták Kakuk István 37 éves kisterenyei bányászt, Bárányi István 34 éves és Makalicza Mihály 38 éves zagy vapálfalvai bányászokat.

30 Utólag 81 személyt töröltek a névjegyzékből, többek között Fehér Vilmos bányatisztviselőt, Priska Dezső géplakatost, György István bányászt, Pinkusz Ernő bányászt, Orosz Pál bányászt, Horniczki Antal üveggyári munkást, Miklós Imre kazánkovácsot, Gyurcsik István vasmunkást, Juhász István bányászt, Bozó György villanyszerelőt, Hack Gyula acélöntőt, Handlovics Gusztáv üvegfúvót, Klein Károly kereskedőt, Fakán József cselédet, Kosléder János üvegfúvót, Pákozdi Endre főiskolai hallgatót, László Mihályné takarítónőt, Szopkó Vilma háztartásbelit. Indokolásként a politikai jogvesztés érvényességét jelölték meg.

31 Az 1922-es nemzetgyűlési választásoknak a városi polgármesteri hivatalban még 1923-ban is volt visszhangja. Utólagosan felülvizsgálták a választói jogosultságot s megállapították, hogy 363 fő jogosulatlanul szavazott. 18 főnél az internálás tényét, 41 főnél büntetett előéletet, 171 főnél az iskolai végzettséget, illetve a nőknél a 3 élő gyermek hiányát állapították meg. A fennmaradó 133 fő túlnyomó többségében háztartásbeli nő volt.

32 A salgótarjáni választókerületben a szociáldemokrata párt az 1922-es nemzetgyűlési képviselő választásokra 202 006 korona és 30 fillért kapott és használt fel.

33 A szociáldemokrata párt 25 választókerületben szerezte meg a mandátumot s ezzel először került be a nemzet törvényhozó testületébe. ,, ...E mandátumnak külön értéket ad az a körülmény, hogy mögöttük sorakozik a választópolgárság, a munkásság legtöbb súllyal, legmagasabb politikai iskolázottsággal rendelkező intelligenciája, — írta Vanczák János — Budapest és környéke . . . Salgótarján, Tatabánya, Dorog . . . adták az első szocialista parlamenti frakciót Magyarországnak, olyan ipari és kultúrközpontok, amelyek a magyar közéletben a legnagyobb súllyal bírnak és amelyek éppen súlyuknál fogva lehetetlenné teszik a szociáldemokrata párt mandátumainak lekicsinylését. . . "** Klárik Ferenc a salgótarjáni kerület szociáldemokrata képviselője a nemzetgyűlés 16. ülésén, 1922. július 8-án interpellált a salgótarjáni választókerületben a 335